Irak és Afganisztán 2008-ban ellentétes pályát járt be. Wagner Péter a Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint Irakban egyértelműen javult a helyzet az előző évihez képest, ám Afganisztánban inkább romló tendenciát vettek az idei történések. Míg Irakban ebben az évben döntöttek az amerikai csapatok kivonásának menetrendjéről, addig Afganisztánban éppen létszámnövelésre kényszerültek a NATO erői.

Persze Irak tekintetében nem szabad azt gondolni, hogy minden a legnagyobb rendben van. A szekértő emlékeztet arra, hogy mind a mai napig vannak robbantások, merényletek, ám messze nem olyan mértékben, mint az előző években.

Közel-Kelet

Wagner Péter úgy látja, Izrael és Palesztina viszonya ebben az évben alig változott, ezt sokan a Bush kormányzat szemére szokták vetni. Mint mondja, ezeknek a megszólalásoknak az alapját az adja, hogy Bush energiáinak nagy részét az iraki kalandba fektette, az arab-zsidó konfliktus így a háttérbe szorult. Hiába hirdette meg Bush a térség demokratizálódásának programját, szakértő szerint ez Irakon kívül igazán sehol sem vezetett eredményre. A Közel-kelet szakértő állítja: az arab-izraeli viszonyban ebben a múlt évben stratégiai áttörés nem volt.

A jövőt illetően nyilvánvalóan nem lehet elemzést adni. Ettől  függetlenül vannak bizonyos jelek, melyekből következhetni lehet a 2009-es év irányvonalaira. A legfontosabb eseményen ennek a három térségnek az életében természetesen Barack Obama megválasztása.

Wagner Péter szerint az izraeli-palesztin kérdésben akkor lehet változás, illetve aktívabb amerikai politika, ha Obama elég mozgástérrel fog rendelkezni az afganisztáni helyzet megoldása mellett. Hozzáteszi fontos kérdés, hogy Washingtonban a politika egyéb szereplői mit szeretnének kezdeni a palesztin üggyel. Itt a leglényegesebb kérdés Wagner szerint, hogy Amerika hogyan viszonyuljon a Hamaszhoz. Hogy elmozdulás történjen az amerikai külpolitikának ezen a területén, ahhoz Wagner szerint mindenképpen szemléletváltásra volna szükség.

Irak

Optimistán látom a dolgokat – mondja Wagner – ha a jövő év eleji tartományi választások sikerre vezetnek, akkor kiderülhet, hogy Irakban megvan az a demokratikus többlet, mely sikerre viheti Bush demokratizálódási programját.

A szunniták politikai életbe való integrálása megalapozhatja a demokratikus Irak jövőjét – véli a szakértő, majd hozzáteszi, egy sikeres választás azt is mutathatja, hogy a demokratizálódási folyamat folytatódik. „Még akár az is elképzelhető, hogy tíz év múlva be kell ismerje mindenki, Bush valamit mégiscsak elért Irakban” – mondja.

Afganisztán

Idén még húszezer amerikai katona érkezik az országba, ami jól mutatja a hangsúlyok eltolódását Iraktól Afganisztán felé. A kérdés az, hogy egy év alatt milyen sikert tudnak elérni. Jelenleg arról folyik a vita, hogy alkalmazzák-e az iraki módszereket Afganisztánban is, vagy más utat keressenek – mondja Wagner. Irakban az ellenálló törzseknek nagyobb autonómiát adtak illetve egyszerűen kivásárolták őket az ellenállásból – emlékeztet. Ez a szakértő szerint nem működhet Afganisztánban.

Nagy-Britannia is befejezi iraki misszióját, így Wagner szerint elképzelhető, hogy a jövő év folyamán Afganisztánba küld csapatokat. Kérdésünkre reagálva elmondta, van még néhány nagy ország, melyben van annyi tartalék, hogy katonákat irányítson a térségbe. A szakértő végül megjegyzi, többször felröppent Oroszország részvétele is, de erre egyelőre nincsenek konkrétumok.