A Fidesz is átalakítana

Az MTI-nek nyilatkozó MSZP-SZDSZ-politikusok felhívták a figyelmet arra, hogy a Magyar Hírlap keddi számában Fidesz-reformként aposztrofált javaslatok egy részét korábban már felvetették, de akkor elutasította az ellenzéki párt.

Tarlós István és Kósa Lajos (Fidesz) debreceni polgármester elemzésében, amit a Fidesz vezetőinek figyelmébe ajánlottak, az egyik javaslat szerint megmaradna a 23 kerület, de bizonyos hatásköröket átcsoportosítanának a fővárosi önkormányzathoz. Egy másik alternatíva Budán három, Pesten négy-öt önálló kerülettel számol. Az 1990-es évek elején kidolgozott úgynevezett City-koncepciót jelentő változatban a belső kerületek, az I., a II. egy része, az V., a VI., a VII., a VIII., a IX. és a XIII. egy része alkotná a fővárosi önkormányzatot, a III., a IV. és a XI. önálló maradna, a többi kerület összevonásával pedig további négy-öt jönne létre. A negyedik elképzelés esetén, amit Tarlós István ismeretei szerint Demszky Gábor is támogat, megszűnne a 23 kerületi önkormányzat, a városrészeket elöljárók képviselnék, a Fővárosi Közgyűlés létszáma pedig 67-ről 40-re csökkenne.

Steiner Pál, akit külföldön ért el az MTI, még nem olvasta politikustársa javaslatát. Emlékeztetett azonban arra, hogy erről a felvetésről az elmúlt időszakban már sokszor volt többpárti egyeztetés, azonban a Fidesz miatt nem jött létre megegyezés. Mint mondta, e felvetés reményt adhat a kétszintű fővárosi önkormányzati rendszer megreformálása mellett az elavult megyei rendszer reformjára is. Az MSZP nyitott arra, hogy a Tarlós István által felvetett 2014-es időpontnál jóval előbb, akár már 2010-től új fővárosi önkormányzati rendszert hozzanak létre,. Számos előkészítő munka volt és van már ez ügyben kormányzati oldalon. Ha megvan a törvénymódosításhoz elengedhetetlen kétharmados támogatás, akkor már most meg tudnak egyezni az alapvető kérdésekben.

John Emese a Fidesz-frakcióvezetőhöz írt keddi levelében, amit az MTI-hez is eljuttatott, megjegyezte, hogy "az Ön pártja most konstruktív felvetésekkel állt elő", esély nyílik a kétharmados törvénymódosításra. A jelenlegi budapesti önkormányzati rendszert már rég nem az ésszerűség, hanem a politikai tehetetlenség tartja egyben. Indítványozta, hogy a pártok fővárosi frakcióvezetői mielőbb tárgyaljanak erről és terjesszenek egységes javaslatot ez ügyben még 2009 első felében az Országgyűlés elé.

Az SZDSZ szerint a mainál sokkal egységesebb fővárosi önkormányzati rendszerre, jóval kevesebb képviselőre, kevesebb bürokráciára és világos feladatmegosztásra van szükség. Az egyik kiindulási alapnak tekinthető reformjavaslatnak azt tekintik, ha egy erős fővárosi önkormányzat látna el minden önkormányzati feladatot egész Budapesten, s a kerületek főként a polgárokat segítő hatósági és ügyfélszolgálati funkciókat látnának el. A City-koncepció ugyanis csak kiindulópont lehet, tényleges függetlenséget adna a külső kerületeknek, a szerkezetileg összetartozó belső városrészek viszont egy egységes fővárosi önkormányzat alá tartoznának.

Rogán Antal közölte, hogy a működőképességnek és az olcsóságnak kell dominálnia a budapesti önkormányzati rendszer megreformálásánál, amire szerinte jó lenne mielőbb sort keríteni, hogy a 2010-es önkormányzati választásokat már az új keretek között tarthassák. A politikustársa által felvetett lehetőségek mindegyike mellett és ellen is szólnak érvek - jegyezte meg. Ahhoz, hogy bármelyikből valóság legyen, szükség van más parlamenti pártokra is a kétharmados törvény miatt. A jelenlegi budapesti önkormányzati rendszerben, ami amellett, hogy drága, a hatáskörök szétszórtsága miatt sem a főváros, sem a kerületek nem tudják maradéktalanul érvényesíteni az elképzeléseiket. Valamilyen irányban még 2010 előtt változtatni kellene, "a gyors megoldás ugyanis jobb, mint a hosszú, nyújtott folyamat".

A felvetett négy elképzelés mindegyike érintené az V. kerületet, amely több más városrésszel együtt alkotja Budapest történelmi belvárosát - jegyezte meg. A fideszes politikus szerint az biztos, hogy a jelenleginél kevesebb önkormányzatra van szükség Budapest egysége és integritása érdekében. Hozzátette: ő maga az egyszerűbb önkormányzati rendszert, kevesebb önkormányzatot tart indokoltnak Budapesten. A pozitív példák közt említette a Bécsben, Prágában, illetve az V. kerület testvérvárosában, Krakkóban bevált sikeres rendszert, ahol az egységes városban elöljáróságok tevékenykednek.

Hunvald György (MSZP) felhívta a figyelmet arra is, hogy az önkormányzatoknak a jelenlegi rendszerben sem lenne gondjuk, ha működésükhöz elegendő pénzt kapnának. Emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltás óta az állam egyre több feladatott hárít át az önkormányzatokra anélkül, hogy pénzt, normatívát is adna hozzá. A politikus szerint ha nem oldják meg az önkormányzatok feladatfinanszírozását, akkor lehet akármilyen reformot csinálni, lehet csökkenteni a képviselők számát, s helyezhetik a döntési pontokat bárhová, de ettől még a helyzet nem javul Budapesten és országosan sem. Budapesten nem a képviselők száma, a nekik fizetendő tiszteletdíj mértéke okozza a gondot, ez szerinte egy álprobléma. A gond az, hogy az állam egyre kevesebb normatívát biztosít az általa átadott feladatok ellátására. Attól, hogy esetleg Budapesten egy önkormányzat tartaná fenn az összes iskolát, még nem jutna rájuk több pénz, nem tudni miért lenne jobb ez a megoldás a mostaninál - fűzte hozzá.