Mert itt van ez a szmogrendelet. Léte valóban fontos, hiszen Budapest levegője az élhetőség határán van, sokszor azon túl is – legalábbis ha az egészségügyi határértékeket nézzük. A főváros politikai elitje végre elfogadta azt a szöveget, aminek célja, ennek az állapotnak a megváltoztatása. Dicséretes kezdeményezés.

Előnye, hogy remekül eladható a médiának és környezettudatos lakosságnak. Bólinthatunk és elégedetten mondhatjuk: néha csinálnak jót is a fiúk. Igen ám, csakhogy más előnye nem nagyon van az egésznek. Merthogy a rendelet éppen addig működik, amíg nem kell életbe lépnie. Most azonban kellett, hiszen szmogriadó van. És lesz akár több napig. Rögtön bukik is az egész.

Mert milyen törvény az, aminek a megszegése nem jár semmiféle büntetéssel? Hiába van szépen kitalálva a páros napokon páros rendszámú, páratlanon a páratlan rendszámú autók közlekedése, hogyha bárki, aki nem tesz ennek eleget, csupán udvarias figyelmeztetést kap a rend szigorúnak látszó őreitől.

A KRESZ-t is változtatni kellett volna

Szankciókat akkor lehetne bevezetni, ha a KRESZ-t is módosítanák. Ez viszont nem esik a főváros jogkörébe. Demszky Gábor ezt olyan kellemes modorban jelentette be, hogy mindannyian elhihetjük, ennél kevés dolog természetesebb. Pedig egyáltalán nem az.

Egy rendelet meghozásakor ugyanis egy kompetens, szakemberekből álló testület, úgy alkotná meg az elfogadásra kerülő szöveget, hogy annak teljes jogi környezetét megvizsgálná. És ha ütközéseket talál, azokat orvosolja. Magyarul megteremti a rendelet működőképességét. Egy impotens politikai elit azonban nem így tesz. Nekünk pedig úgy tűnik, csak ilyen van.

Vicces, vagy szánalmas?

Jókat nevethetnénk a helyzeten, mondván, lám olyan barmok a mi választott vezetőink, hogy még egy ilyen szöveget sem tudnak rendesen összehozni. Viszont akkor, amikor a város levegője háromszor rosszabb (a szálló por koncentrációja háromszor haladja meg az egészségügyi határértéket), semmi kedve az embernek nevetgélni. Persze nem is tud, mert megfullad.

Ráadásul a budapesti közlekedés sem igazán követi a szmogriadó következményeit. Van ugyan járatsűrítés, de például a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint ez egyáltalán nem elegendő. Szerintük a csúcsidős közlekedési rendet a teljes szmogriadó alatt fenn kellene tartani. Hogy igazuk lesz-e majd ma kiderül. Ám az, hogy ebben sincs szakmai egyetértés szintén azt mutatja, messze nem voltak körültekintőek a rendeletet meghozó szak(?)emberek.

És a taxik?

További lyuk a szmogrendelet zsákján, hogy a kivételek sincsenek alaposan megállapítva. Míg a tömegközlekedési eszközök és a megkülönböztető jelzést használó autók szigorítás nélkül járhatnak, addig a taxik például említés szintjén sem kerültek bele a jogszabályba.

Szegény Demszky Gábort lassan mindenki csak szidja. Ám valljuk be, nem véletlenül és nem is alaptalanul. Az általa vezetett városháza lassan olyanná válik, mint egy nagy homokozó, ahol gyermekek gügyögve játszadoznak. Mindenki csak a saját kis világában építi homokvárait, sem a másikra, sem a teljes egészre nem figyelnek - számukra a végeredmény végképp érdektelen. Ez a rendelet bebizonyította, hogy a főváros vezetését a felelős gondolkodás teljes hiánya jellemzi. Elképzelhetjük, hogy más, kevésbé nagy nyilvánosságot kapott jogszabályok esetében milyen problémák merülhetnek fel.

Ez különösen azért szomorú, mert maga az ötlet jó. A városi levegő tisztaságáért tényleg tenni kell. Méghozzá sürgősen. De cselekvés és cselekvés közt mint látjuk, óriási különbségek vannak. Tiszta levegőt csak tiszta fejjel lehet teremteni, ám úgy látszik a főpolgármesteri hivatalban ebből manapság igen nagy a hiány.