Aktuális hír, hogy Gabriel Oprea belügyminisztert vissza fogják hívni. Miről tanúskodik ez?

Opreától megvonták a politikai bizalmat, a visszahívás még formálisan nem történt meg. Egy belső pártdöntésről van szó, ami az alkotmányos rend értelmében egyenrangú egy visszahívással. Amúgy az mindig is nyilvánvaló volt, hogy a nagykoalíció nem fog feszültségmentesen működni, még akkor sem, ha gyakorlatilag a hajdani Nemzeti Megmentési Frontot alakította újra. Úgy fest, hogy azoknak lesz igazuk, akik a harcok gyors kiéleződését prognosztizálták.

A kormányzati alkudozás még folyik a pozíciókról, de még a személyek nincsenek megnevezve, úgyhogy várható, hogy további ellentétek lesznek. A személyi csetepaték szerintem folytatódni fognak – Stolojan és Oprea után még lesznek mások, akik áldozatul esnek a hatalmi harcoknak. Nagy kérdés, hogy mikor hozzák meg a költségvetési törvényt – ez ugyanis erős jelzés arra vonatkozóan, hogy lehet- majd konszenzust kialakítani, vagy a harcok tovább folytatódnak. Én nem vagyok túl optimista.

A nagykoalíció szerintem válságosan fog működni, a 73 százalékos többség túl sok ahhoz, hogy a párton belüli csoportérdekeket egyeztetni lehessen. Szerintem hosszú, de viharos koalíciós kormányzás várható. Ezt tetézi, hogy a szociáldemokraták között is van egy kemény mag, akik ellenezték a demokrata-liberálisokkal való kormányra lépést – ezt a vonulatot a párt tiszteletbeli elnöke, Ion Iliescu vezeti, s egyre többen sorakoznak fel mellé. Látom az európai parlamenti kollégáimon, akik keményen ellenzik a nagykoalíciót.

Milyen a nagykoalíció megítélése Brüsszelben?

Decemberben voltak hangosabbak a vélemények. A szocialisták ellenezték a nagykoalíciót, az Európai Néppárt pedig arról beszélt, hogy tulajdonképpen a jobboldal nyerte a választásokat, így egy jobboldali koalíció megalakulását hangoztatták. A helyzet azóta elfogadott lett, a téma iránt érdeklődők nagyobb része várakozó pozícióba helyezkedett a nagykoalícióval kapcsolatban.



Ha már megítélés: milyen Magyarország és Románia gazdaságának a megítélése Brüsszelben?

Sajnos a magyarországi negatív fejleményeket figyelemmel követték az európai politikusok. Egészen világosan összekötik azt, hogy nem csak a politika, de a társadalom is válságos helyzetben van, amely hatással van a gazdaság teljesítményére. Az, hogy Magyarország nagyon gyorsan felsorakozott kölcsönért, ez sem vette jól ki magát, szertefoszlatta a 4-5 évvel ezelőtt uralkodó szép képet. Én csak abban tudok bízni, hogy Magyarország ki tudja használni azt a pénzügyi segítséget, aminek kedvezményezettje, másrészt bekövetkeznek a szükséges pénzügyi reformok.

Ami Romániát illeti, a helyzet – gazdasági értelemben – teljesen más. A gazdasági növekedést tekintve bajnokok voltunk, azonban kérdés, hogy ez mennyire fog változni 2009-ben.

5-6 százalékot jósolnak…

Ez rendben van, de ehhez szükséges az, hogy az új kormány ne csak szociális jellegű intézkedésekre koncentráljon, illetve arra, hogy ne a választási ígéretek betartását, illetve be nem tartását magyarázzák sok pénzért. Ehelyett azzal kellene foglalkozni, az európai válságcsomagokat figyeljük, hogy időben reagálva azokat ki tudjuk használni. Aki ügyes és jobban odafigyel, az nagyobb mértékben fog részesedni a válságkezelő asszisztenciában.

Magyarországon várhatóan a GDP növekedési üteme negatív lesz, azaz csökkenni fog, amit a világválságra hárítanak. Romániában vajon a válság hatására csökken 3 százalékot a növekedési ütem 9 százalékról 6-ra, vagy a gazdaság szerkezetében amúgy is kódolva volt a visszaesés?

Részben a válság következménye. A 2008-as adatokat még várjuk, de várhatóan 8 százalék körül lesz a növekedési ütem. Ebben jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak – a tavalyi, átlagosnál jobb mezőgazdasági év minimum 2 százalékos pluszt jelentett az országos GDP-növekedés szempontjából. A gazdasági elemzők amúgy nem s várták azt, hogy a 8 százalékos ütem tartható, sokan gondolják azt, hogy túlhevült a román gazdaság. Én úgy látom, hogy a választási év csapdáit bizonyos mértékben sikerült elkerülni tavaly novemberig. Mind Magyarország mind Románia számára közös kihívás, hogy a multik által megszüntetett munkahelyek pótlásához a kis- és középvállalkozásokat, valamint a középosztály gazdasági tevékenységét támogatni kell, ehhez azonban a gazdaság alapjaihoz kell hozzányúlni. Erre vannak eszközök mind európai lapokból, mind költségvetési forrásokból, amelyekhez hozzá kell nyúlni.

Ha a román kormány továbbra is a szociális csomagra összpontosít, akkor hibát követ el. Arról kell dönteni, hogy olyan pénzeket nyomjunk a gazdaságba, amely élénkíti azt, így kisebb lesz a GDP növekedési ütem csökkenése. Ez európai tendencia. Danuta Hübner regionális fejlesztési biztos már decemberben nyilatkozott arról, hogy támogatja a regionális fejlesztési lapok kezelésében közreműködő bürokrácia egyszerűsítését. Ez egyszerűbb pályázati rendszert és kevesebb megkötést jelent azért, hogy az önkormányzati szféra és a vállalkozók egyszerűbben juthassanak hozzá.