Gorillán először végeztek hasűri műtétet
Először végeztek hasűri műtétet gorillán Magyarországon a Fővárosi Állat- és Növénykertben, de világviszonylatban is ritkaságnak számít az ilyen operáció.
2009. január 16. péntek 18:52 - Hírextra
A műtétre - amelyet csütörtök késő este humán szakorvosokból és állatkerti állatorvosokból álló csapat végzett - azért volt szükség, mert felmerült a gyanú, hogy az állatkert 32 éves nőstény gorillájának petefészkén rosszindulatú daganat alakult ki - tudatta a Fővárosi Állat- és Növénykert pénteken.
A szakembereknek az tűnt fel, hogy a legidősebb budapesti gorillahölgynél az elmúlt években elmaradt a korábban rendszeres gyermekáldás. Lieselnek utoljára 2000-ben született kölyke, pedig előtte másik két utódja is volt nagyjából négyéves időközönként.
A szaporulat elmaradásának okát számos vizsgálattal próbálták kideríteni. Az ultrahangos felvételek, illetve egyéb diagnosztikai eredmények (például úgynevezett tumormarkerek kimutatása) alapján állították fel a diagnózist: a gorilla jobb petefészkén valószínűleg rosszindulatú daganat alakult ki.
A szóba jöhető diagnosztikai eljárások nem tették lehetővé, hogy az orvosok száz százalékos biztonsággal megállapítsák a baj okát, de a rosszindulatú daganat valószínűsége elég nagy volt ahhoz, hogy következő lépésként hasűri műtétet és a daganat eltávolítását határozzák el az állatorvosok - derül ki a városligeti intézmény közleményéből.
Egy ilyen műtét több szempontból is kockázatos beavatkozásnak számít. Az effajta operációk csakis altatásban lehetségesek, ám egy ilyen korú állatnál az altatás nem lebecsülendő rizikóval jár. További kockázatot jelent az is, hogy az ilyen beavatkozások rendkívül ritkák még az állatkerti állatorvosi praxisban is. Magyarországon eddig még soha nem került sor hasonlóra, és világviszonylatban is olyan kevés az esetszám, hogy az állatorvos, aki egy vagy esetleg két ilyen műtétet már elvégzett gorillánál, ezen a területen már igen tapasztaltnak számít nemzetközi összehasonlításban.
Végül a műtétre csütörtök késő este került sor. Az altatást a Fővárosi Állat- és Növénykert állategészségügyi szakszolgálatának munkatársai: Sós Endre, Molnár Viktor és Verőczey Tamás, valamint egy, az állatkerti csapatot segítő tapasztalt humán aneszteziológus, Király Etelka végezte. Az altatólövedék belövése után húsz perccel az állat már a műtőben volt, és a megfelelő előkészítés után megkezdődött a hasűri műtét, amelyet az Országos Onkológiai Intézet csapata végzett Ungár László, az osztály vezető főorvosának irányításával - áll az állatkert tájékoztatójában.
A beavatkozás célja az eredeti elképzelés szerint az volt, hogy megállapítsák, valóban daganat van-e az állat jobboldali petefészkén, illetve, ha ez a gyanú beigazolódik, eltávolítsák azt a petefészekkel, esetleg a szaporító szervrendszer más szerveivel együtt.
Ez utóbbira azonban nem került sor, mert a műtét során kiderült, hogy nem található daganat a petefészken, csupán a méhen találtak néhány - szerencsére jóindulatú - daganatos elváltozást.
Ennek ellenére mind az állatorvosok, mind a humán orvosok véleménye az volt, hogy erről feltétlenül meg kellett bizonyosodni közvetlenül is, mert az előzetes vizsgálati eredmények alapján komoly esélye volt annak, hogy daganattal van dolguk a szakembereknek.
Ami a korábban készült ultrahangos felvételeket illeti, a petefészken kivehető elváltozásokat valószínűleg annak átmeneti élettani - tehát nem kóros - megnagyobbodása okozta. Az állat meddőségének okát a későbbiekben további, úgynevezett nem-invazív módszerekkel (például hormonanalízis) próbálják kideríteni.
A hasűri sebészeti beavatkozás összesen egy órát vett igénybe, ám az altatásban eltöltött idő összesen csaknem három óra volt az előkészítéssel, illetve az állat ébresztését megelőző utómunkákkal együtt.
A gorillahölgy jól van, a műtét óta már evett is. Körülbelül egy hétig azonban a fajtársaitól elkülönítve, folyamatos megfigyelés alatt tartják, illetve erős nyugtatót és fájdalomcsillapítót is kap, amire azért van szükség, mert a majmok hajlamosak arra, hogy kiszedjék magukból a varratokat, vagy más hasonló módon nehezítsék a seb gyógyulását. A műtéti sebet úgynevezett bőrben futó varratokkal varrták össze, amit nehezebb kiszedni, és nem is viszket annyira, ám az emberszabású majmok rendkívül ügyesek és találékonyak - közölte az állatkert.
Forrás: MTI