Kiállítás az M6-os leleteiből

Az épületbe és annak boltjaiba betérő vásárlóközönség tagjai közül többen hosszasan időztek az óriás növényevő tízezer éves csontjai mellett, voltak, akik fényképezkedtek is a lapockát, lábszár- és csigolyacsontokat őrző vitrin előtt.

Varga Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének adjunktusa az MTI-nek azt mondta: az emberek reakciója nem meglepő, hiszen mamutlelet viszonylag ritka Magyarországon, ráadásul a Kozármisleny közelében kiásott 130 centiméter hosszú lábszárcsont a legnagyobb, melyet itthon valaha is találtak.

Hozzátette, hogy a bő leletanyagban sokféle állat csontjai, köztük ősbölényé és lajháré is előkerültek, elemzésük, kiértékelésük folyamatban van, s később várhatóan időszaki vagy állandó kiállításokon is feltűnnek majd.

A Feltárul Baranya múltja című, január 25-ig látható kiállítás a csontok mellett több száz tárgyat, köztük övvereteket, karpereceket, agyagedényeket, s egyebek mellett épületdíszeket is bemutat az neolitikumtól a késő középkorig terjedő időszakból. A szervezők azt tervezik: a tárlatot más városokba is elviszik, hogy minél többen megtekinthessék.

A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának munkatársai 2005-2008 között mintegy 800 ezer négyzetméter területet tártak fel az épülő sztráda Baranyát érintő 30 kilométeres szakaszán, ennek során mintegy 430 ezer lelet került felszínre - több mint az elmúlt száz évben a megye egész területén.

A munkálatok során 27 ásatási felületen 15 ezer régészeti objektum, azaz gödrök, kutak, árokrendszerek, kemencék, házak maradványait találták meg. Jelentőségét tekintve a leletek közül kiemelkedik a szebényi római kori villaépület, az ezersíros versendi avar temető és a belvárdgyulai neolit kőárok.

A régészek olyan érdekességekre is rábukkantak, mint a neolitikum idején készült agyagszobrocskák, késő római sírok, fegyvert díszítő hun kori aranylemezek, antik formákat idéző kelta borkiöntő edények vagy egy épségben megmaradt római bronzüst.