Jobban mondva nemcsak én, hanem Néhány Négyzetméterünk Ura is – önhibáján kívül… Hosszas projektmunka vette kezdetét: gondosan tanulmányoztam, mitől leszünk fittek és egészségesek, mi töltheti fel a tél által megtépázott vitaminháztartásunkat, és ezek közül mi az, amit talán mindketten megeszünk. Már a kiválasztásánál bajba kerültem, mert a recepttár diétánk típusáról és a bevinni kívánt kalória mennyiségéről faggatott. Diétánk nem lévén, a kalóriamennyiség nyomán próbáltam elindulni, és egy közepesen tápláló ételre esett a válasz-tásom. (Biztos, ami biztos, lakjunk is jól, nem akarom egy óra múlva újrakezdeni az élelme-zési procedúrát…) Zengzetes nevével rögtön elbűvölt a díjnyertes recept, döntöttem tehát: bárányborda lesz zöldséges kuszkusszal. A mellékelt ábra sokat segített, pontosan hogyan is kell elképzelnem a születendő remeket, a hozzávalókról ugyanis a több ismeretlenes egyenle-tek és a bonyolult szöveges feladatok jutottak eszembe. Valahogy ekképpen: ha összekeverek 10 dkg búzacsírát, lencsecsírát, brokkolicsírát és retekcsírát 10 cm3 kuszkusszal, hány órára elegendő kalóriát tudok bevinni a szervezetembe, ha mellette a.) ülőmunkát végzek, b.) sétá-lok, c.) szenet fejtek?



Bevásárlókörutam hajnalán, a hipermarket húspultjánál kissé félve tettem fel keresztkér-désemet a báránybordát illetően, ám nem tudtam zavarba hozni a rutinos dolgozót, két szelet-kével lettem gazdagabb. A jól végzett munka „húsával” indultam tovább csíra-keresni. Jó nyomon indulhattam el, amikor a nem éppen közeli biobolt felé vettem az irányt, a brokkoli-embrió kivételével mindent beszereztem. (Ekkorra már kezdtem kapizsgálni, hogy a „pazar” árkategória nem annyira az étel minőségére, mint inkább mai tékozlásomra figyelmeztet.)

Hozzáláttam tehát a feladathoz: a bárányszeleteket kiklopfolni, hamis panírban kisütni nem volt nehéz, főleg, hogy mindössze két sovány szeletről volt szó. A kuszkusszal sem volt sok gond: a recept szerint, amikor forr, el kell zárni alatta a tüzet – meglesz, gondoltam, bár a platnit nehéz lesz meggyújtani… Hozzákevertem a zöldségnek becézett csírákat, mind a há-romfélét, és a – recept utasításának megfelelően – melegen tálaltam.

A köret beváltotta minden, hozzá fűzött reményünket: éppen olyan furcsa íze volt, ami-lyennek gondoltuk. A bárány igazán finomra sikerült, lehetett volna belőle kétszer ennyi is. Úgy látszik, a szöveges feladatot megoldottuk, a kérdésre, hogy hány órára elegendő a bevitt kalóriamennyiség, ülőmunka végzése esetén a helyes válasz: kevesebb, mint másfél óra. Eny-nyi idő múlva ugyanis újra a hűtőszekrény ajtajában találtuk magunkat, amint lelkesen készü-lődünk az uzsonnához.

Összességében tehát elmondhatom, folytatom a reformot, hogy továbbra is egészségesen étkezzünk. Azzal a kikötéssel, hogy olyan élelmiszerek, amelynek nevét nem ismerjük, ame-lyet csak szaküzletben lehet megszerezni, illetve amelynek árából akár étteremben is ehettünk volna, legfeljebb évente egyszer fogunk fogyasztani. Addig pedig maradnak a jól bevált zöld-ségfélék, húsok és köretek. Ilyenkor, télvíz idején pedig megengedünk magunknak egy jó kis disznótorost is – persze kizárólag klasszikus zenén nevelkedett, EU-kompatibilis mangalicá-ból...