A szolgáltató

Mondjon bárki bármit, a prostitúció törvényes tevékenység. Társadalmilag nem megbecsült, sőt elítélt, a párkapcsolatokat szinte lehetetlenné tévő, a „normális” munkahelyekhez képest mégis kevesebb időráfordítást és több pénzt eredményez. Az irigység, az undor, és az (ál)erkölcsi elfordulás a társadalom peremére sodorja az ágazatban dolgozó hölgyeket - hogy a férfiakról ne is beszéljünk. Ma Magyarországon a prostituáltak száma öt és tízezer közé tehető - beleértve a selyemfiúkat és kiskorúakat is.



Persze kurva és kurva között is nagy a különbség. Egy Nyugati térről szóló riportom közben szólított meg egy aranyos, egyáltalán nem lengén öltözött lány. Azt kérdezte kell-e szex. Amikor az árfolyamokról érdeklődtem közölte, hogy „a kézimunka három, a sima dugás négyezer, a full extra meg öt”. Az üzlet lebonyolítására a közeli Margitszigeten esett volna sor, de én a pénzért cserébe csak beszélgetni akartam vele. A stricije társaságában megismerhettem sorsát, és halmozottan hátrányos helyzetét: cigány, pályakezdő(nemrég került ki az iskolából), és egyedülálló anya. Ráadásul túlzottan szépnek vagy intelligensnek sem lehetett nevezni. Azért csinálta, hogy a babával együtt megéljenek.

Ha az ár feljebb megy, a hölgy is sokat „javul” és nem csak a kinézetre gondolok. Egyik ismerősöm szintén hasonló dogokkal keresi a kenyerét - nálam háromszor többet keres és szórakozik. Őt nem lehet hülyének, és különösen nem csúnyának nevezni, ráadásul a morális értékrendje is teljesen rendben van. Kissé lazán veszi a dolgokat, de alapvetően boldog és kiegyensúlyozott életet él, szakmája ellenére. De olyan hölgy is akad, akinek a pár órás munkadíja csillagászati összegeket is meghalad. A lány kifejezetten vonzó, fiatal, művelt egyetemista, és általában az „animal” műfajban ad showkat. Ő bevallotta: csak a pénzért csinálja.

A lányok érdeke hogy minél több pénzhez jussanak - így elég kevesen adnak számlát - de sokan felcserélnének némi összeget a biztos, törvényes munkalehetőség oltárán. Ennek oka, hogy egyrészt ha nem csinálnak semmi illegálisat, akkor ők maguk sokkal nagyobb biztonságban vannak, és nem csak a rendőröktől: ha velük történik valami, akkor simán feljelenthetik a bántalmazót, vagy a nem fizető kuncsaftot, hisz rájuk nem csaphat vissza az ostor - és ezzel az ügyfelek is tisztában vannak.

A rendszergazda

A törvény szerint prostituált „az a személy, aki anyagi ellenszolgáltatásért szexuális szolgáltatást nyújt”. A szexuális tevékenység pedig „a szolgáltatást igénybe vevővel való testi érintkezést is igénylő tevékenysége, amely a szolgáltatást igénybe vevő szexuális vágyának felkeltésére, illetve annak kielégítésére irányul.” Magyarországon a prostitúció („üzletszerű kéjelgés") 1993 óta nem számít bűncselekménynek - A jogszabály megváltoztatását az 1950-ben létrejött New York-i egyezmény tette szükségessé.

Az állam - mint általában minden etikai határokat súlyosan érintő kérdésben, itt is - vonakodott állást foglalni, de a helyzet egyre kaotikusabb és kilátástalanabb volt, az alkotmány értelmében pedig a tevékenységet nem lehetett betiltani. Így 1999-ben megalkották a türelmi zónákról szóló törvényt (vagyis hogy hol vállalhatnak a prostituáltak munkát) a maffiaellenes törvény részeként, de ezek nagy általánosságban sehol nem kerültek kijelölésre - az önkormányzatok hibájából.

Ezért a prostituáltak érdekvédelmi szövetsége jogorvoslatot kért, amire az ombudsman válasza a következő volt: „ha törvényi kötelezettsége ellenére a települési önkormányzat nem jelöli ki a türelmi zónát, akkor a prostitúciós tevékenység nemcsak meghatározott helyen, hanem bizonyos kivételekkel (iskolák, templomok stb. - a szerk.) bárhol folytatható.” Ennek ellenére az önkormányzatok nem tesznek semmit, a rendőrök büntetnek, ami aztán nem ér fabatkát se, a kurvák pedig dogoznak, általában illegálisan. Pedig lehetne ezt szépen is csinálni: Párizs és Hollandia vigalmi negyedei külön bevételforrásokat jelentenek az önkormányzatok számára. De nem.

A felhasználó

Kuncsaft persze azt szeretné, ha minél nagyobb rizikó nélkül és minél olcsóbban kapna minél szebb - és ha a mostani trendet követjük, akkor minél extrémebb - lányt (vagy fiút). Ez persze nem megoldható, hisz a lányok nem az infláció vagy a gazdasági válság ütemében szabályozzák áraikat, hanem úgy, ahogy azt ők - vagy a stricijeik - jónak látják. Ha ez a kedves kuncsaftnak nem tetszik, akkor baszhatja - illetve pont azt nem. Egy átlagos utcai numera 3-15 ezer forint között mozog, a masszás szalonok és egyéb bordélyházszerűségek szolgáltatásai 10 és 50 ezer közé tehetőek, az eszkorthölgyek meg akár 1000 euró/ óra díjat is kérhetnek.