Műtrágyától nő a halállomány?

A most szerzett ismeretek alapján a földek túltrágyázása a halak drámai mértékű elszaporodásához vezetett. A kutatók szerint a térségben lehalászott hal mennyiségének legalább 60 százaléka a trágyázás hatásának köszönhető.

"Az 1980-as évek a partmenti halászat jelentős fellendülését hozták" - írják a kutatók a PNAS tudományos szakfolyóiratban. Ma háromszor annyi hal kerül ki ezekből a vizekből, mint az Asszuáni-gát megépülte, a hatvanas évek közepe előtt. A gát segítségével az árvizek kilencven százaléka megszűnt, a betakarítások száma évi egyről háromra nőtt. A gát üzembe helyezése óta Egyiptom lakossága megduplázódott, az egyiptomiak kalóriabevitele és húsfogyasztása több mint egyharmadával nőtt, a műtrágyahasználat pedig megnégyszereződött.

"Ez jó példa arra, hogyan változtat meg az ember akaratlanul ökoszisztémákat" - írja a cikk szerzője, Autumn Oczkowski, az egyetem munkatársa. "Az egyiptomiak megtrágyázták a földet, és egyúttal a tengert is." Több mint hatszáz hal vizsgálata 2006 és 2007 során egyértelműen kimutatta, hogy az állatok planktonnal és algával táplálkoznak, amelyek egyértelműen az emberi tevékenységgel összefüggő nitrogénforrásokból erednek. Ez új felismerés, hiszen eddig az volt a közvélekedés, hogy szennyvíz vagy műtrágya tengerbe kerülése hátrányosan érinti az ökoszisztémát.

"A Mexikói-öbölben például a túltrágyázott Mississippi halálzónát idézett elő. Az egyiptomiak viszont csak a tonnaszám kihalászott halakat érzékelik ebből az egészből. Azt azonban még nem tudjuk, hogy mennyire lesz fenntartható hosszú távon ez a 'mesterséges haltelep'" - fűzte hozzá Oczkowski. "Vannak arra utaló jelek, hogy a tápanyagok fokozott bejuttatása egy pontig növeli a halállományt, majd a gyenge vízminőség és a túlhalászás következtében végül összeomlik a halászat."