A ma már nélkülözhetetlen, zömmel petróleum-származékokból készülő műanyagok egyik nagy hátránya, hogy egyáltalán nem, vagy csak rendkívül lassan bomlanak el. Elégetésük során viszont káros füstgázok keletkeznek. A műanyag-zacskók dobozok, fóliák, pillepalackok mindenütt elcsúfítják a talajt, hulladékaik a tengereken már a világűrből is észlelhető hatalmas úszó szigeteket alkotnak.

A Massachusetts-ben működő amerikai Metabolic biotechnológiai vállalkozás géntechnikusai ezért kitartóan kísérleteznek a természetben elbomló műanyagoknak növényekből való előállításával. Ezek - szemben a petróleum alapanyagúakkal - nem terhelnék a környezetet és nem veszélyeztetnék az egészségünket, olvasható a cég internetes portálján.

Egy másik vállalat, a Monsanto ugyan már a 90-es években is gyártott repcéből ilyesféle anyagokat, de csak laboratóriumi, melegházi környezetben. A Metabolic kutatói viszont - mint honlapjukon állítják - a vékonyszálú, száras, vesszős kölesből (panicum virgatum) igyekeznek a műanyagokéhoz hasonló tulajdonságú, de elbomló, nem mérgező alapanyagokat "termelni". A növény génjeit úgy módosították, hogy magvaikban PHB, azaz polihidroxi-butirát keletkezzék, mert az a kiinduló anyaga lehet a műanyagok jó tulajdonságaival bíró, de nem mérgező és elbomló használati eszközeinknek.
A génmódosítás hatására a növényekben PHB csomócskák keletkeznek, magosodás indul el. A múlt évben már nagyobb területeken és a szabad természetben termeltek génmódosított füveket. A Metabolic vezető géntechnikusa, Kristi Snell asszony 2008 végén már bemutathatta az első ilyen alapanyagot. Ez természetesen messze van a már ipari anyagként gyártható, fóliákban és hőszigetelő táblákban egyaránt használhatótól, amelynek a kereskedelmi forgalomba kerülését a jövő évtized közepére tervezik.