Miért csak most?

Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy Izland valaha is az EU tagja legyen. A vikingek kései leszármazottjai mindeddig nagyon jól megvoltak a szigetükön: a főként halászatra épülő gazdaságuk kiválóan ellátta az ország mintegy 300 ezer fős népességét, biztosítva ezzel önmaguk számára a viszonylagos jólétet.

Hatalmas és kizárólagos halászterületeik révén még évtizedekig meg tudták volna őrizni a kiváltságos helyzetüket, azonban az amerikai hitelek felvételére épülő pénzügyi rendszerük 2008 végén lényegében összeomlott.

Mára a sziget gazdasága gyakorlatilag leállt, a nemzeti valutájuk, az izlandi korona pedig elértéktelenedett. Jelenleg pedig csak a hatalmas IMF-hitel segítségével tud működni úgy-ahogy az ország.

A gazdasági folyamatok a politikában is éreztették hatásukat: hétfőn – vállalva a felelősséget a történtekért – lemondott a kormány, így jelenleg ügyvezető kabinet irányítja az országot a májusi választásokig.

A baj akkora, hogy az ország vezető politikusai és diplomatái az EU-hoz való lehetséges csatlakozást készítik elő. Épp a halászati miniszter, Einar Gudfinnsson (aki alapvetően nem támogatja az EU-tagságot), nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi pénzügyi válság miatt meg kell fontolniuk a csatlakozás lehetőségét.

A jelenlegi átmeneti izlandi kormány pedig már nemcsak az EU-tagságot, hanem a minél gyorsabb euróövezeti csatlakozást is el akarja érni. A The Guardian brit lapnak egy vezető izlandi illetékes eképp fogalmazott: „az izlandi korona halott, új valutára van szükségünk, és az egyetlen komoly lehetőség az euró”.

Egy friss felmérés tanúsága szerint a lakosság is támogatja az Unióhoz való közeledést: a megkérdezettek 70 százaléka szeretne népszavazást a tagságról, melyen jelenleg a választópolgárok több mint fele voksolna igennel.

Az EU szívesen látná őket

A megkérdezett Uniós tisztségviselők szerint Izlandnak helye van az EU-ban. Az ország teljesíti az elvárt demokratikus normákat és gazdasága is érett (a pénzügyi összeomlás ellenére is).

Izland ugyanis a világ egyik legrégibb (930-ban alakult meg az első parlament) és legstabilabb demokráciájaként működő országa. Tagja az Európai Gazdasági Térségnek és jelenleg sincs vámhatár az Unió és Izland között. Az izlandi gazdaság pedig olyan modern piacgazdaság, amely – jóllehet mélyen eladósodott és a pénzügyi válság miatt az összeomlás fenyegeti – eltörpül a fő EU-tagországok mellett, így nem valószínű, hogy Izland felvétele destabilizálná az Unió gazdaságát.

Amennyiben tehát Izland beadná a csatlakozási kérelmét, azt minden bizonnyal pozitívan fogadnák Brüsszelben és akár gyorsított eljárással is felvételt nyerhetne, amely az előzetes számítások szerint csupán kétéves tárgyalássorozatot jelentene.