Megint húzzák a talpalávalót

A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Közhasznú Egyesület által szervezett bállal idén is szeretnének alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori kultúra számos elemét máig őrző moldvai és gyimesi csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket, táncaikat színpadi produkció keretében.

Nagy Bercel elmondta, hogy az idén a műsor Kallós Zoltán világhírű néprajzkutató munkásságára épül, aki a magyar nyelvterületen a legnagyobb népzenei gyűjtést végezte, hosszú évtizedeket töltött a csángó kultúra tanulmányozásával, s e nehéz sorsú népcsoport ügyének egyik fő támogatójává vált.

A Mezőségben született néprajztudós egymaga több balladát gyűjtött, mint az előtte eltelt egy évszázadban az összes néprajzkutató együtt. Gyűjtéseiből hanglemezes válogatások jelentek meg, énekesként ő maga is két lemezt adott ki. Az erdélyi és magyarországi táncházi mozgalom egyik életre hívója, népzenei és néptánctáborok szervezője. A Kossuth-díjas folklorista hosszú évek során fiatalok tömegeivel ismertette és szerettette meg a magyar népművészetet - hangsúlyozta Nagy Bercel.

A Petőfi Csarnokban jövő szombaton tartandó bálon mintegy tucatnyi moldvai és gyimesi településről - így Klézséből, Külsőrekecsinből, Somoskából, Pusztinából, Setétpatakáról, Lujzikalagorból, Gyimesközéplokról, Gyimesbükkről, Trunkról, Lészpedről, Bogdánfalvából - csaknem száz hagyományörző zenész és táncos lép majd a színpadra.

Vendégek lesznek Kallós Zoltán mellett Antal Tibor, Antal (Vak) Zoltán, Antim Ioan, Bogdan Toader, Dobos Teréz, Hodorog András, László Erzsébet, Legedi László István, Mandache Aurél. Fellépnek, Navratil Andrea, Nyisztor Ilona, Petrás Katalin, Petrás Mária, Róka Mihály, de itt lesz Berecz András mesemondó, Sára Ferenc és Tímár Viktor is. A programot színesíti a Zurgó Együttes, a Dresch Quartett, a Fanfara Complexa, a Mentés Másként Trió, a Tücsök Zenekar, a Somos, a Szigony, a Tatros, valamint a Jászság Népi Együttes.

A színpadi műsort követő, hajnalig tartó táncházban a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítenek a csángómagyar táncok lépéseit megtanulni.

A bálhoz kapcsolódva csángó népi építészeti emlékekből és Petrás Mária keramikus alkotásaiból, valamint hagyományos csángó használati tárgyakból és szőttesekből összeállított tárlat hívja a Kárpátokon túli utazásra a vendégeket.

Az idei bálon először mutatják be a "csángó kultúra követeit": 2008-ban Nyisztor Ilona népdalénekes a Csángó Kultúráért díjat, Iancu Laura fiatal költő a Tokaji Írótábor nagydíját kapta meg. Ez alkalomból Tánczos Vilmos néprajzkutató és Pécsi Györgyi irodalomtörténész és kritikus mutatja be tevékenységüket. Lesz könyvbemutató is, Csoma Gergely fotóművész, szobrász Pataki János Csángók - Az elfelejtett magyarok című könyvét ismerteti.

A színpadi műsort megelőzően tartják a Kőketánc Gyermektáncházat, amelynek évről-évre hatalmas sikere van a kisgyermekes családok körében.

A csaknem 250 ezres moldvai csángómagyarságnak csak töredéke, mintegy 60 ezer ember beszéli a magyar nyelvet, melyet azonban sem a közigazgatásában, sem az oktatásban, sem a moldvai katolikus egyház keretei között nem gyakorolhatnak.

Saját értelmiségi réteg, valóságos politikai érdekképviselet és egyéb önálló intézményrendszer híján a részben középkori mentalitást és kultúrát hordozó moldvai magyarság kiszolgáltatottan áll a globalizáció, a modern nacionalizmus és a Kelet-Európát sújtó gazdasági recesszió kihívásaival szemben - hívta fel a figyelmet az asszimiláció ellen küzdő népcsoport nehéz helyzetére Nagy Bercel. Hozzátette: a magyarországi értelmiségiek körében egyre többeket érint meg a szórványmagyarság és a csángók sorsa.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a XIII. Csángó Bálra 2500-3000 vendéget várnak. A bál fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök.