Az energiaínségnek és a globális felmelegedésnek van egy olyan hatása, mely eddig alig kapott sajtófigyelmet. Nem véletlenül, hiszen mindez a sarkkörök területén tapasztalható. Itt a kényelmes Kárpát-medencében látszólag nem érintenek minket a távoli jégmezőkön zajló események, mégis tudnunk kell, egyre élesedő konfliktusoknak a terepe a pólus(ok) környéke.

A Hírextra fél éve számolt be az Északi-sarkért dúló „hideg háborúról”. Ott az olvadó jég egyre inkább kitermelhetővé teszi az eddig elérhetetlennek tartott kőolaj és földgázmezőket. A jelenlegi energiahelyzetben ezeknek felbecsülhetetlen értékük van. Számos ország próbálja a maga elképzelései szerint megrajzolni az északi jégsapka határait. Egyre komolyabb eszközökkel.



A történet azonban nem áll meg a Föld északi pólusának környékén. A déli területek ugyanúgy célponttá váltak. Az Antarktiszért ugyan nem olyan látványos a küzdelem, de ez az idilli állapot nem feltétlenül lesz mindig így. Több ország is próbálkozik, hogy kiterjessze egyedüli fennhatóságát a jégvilág kincseire.

Mert az Antarktisz ásványkincsei egyre inkább felértékelődnek. Ennek pedig két oka van. A terület egyelőre a senkiföldje. Jobban mondva mindenkié. az 1959-ben megkötött és két évvel később életbe lépett „Antarktiszi Egyezmény” szerint a Déli Sarkvidéket tudományos térségnek tekintik, ahol bárki végezhet különböző tudományos, környezetvédelmi kutatásokat, de senki nem használhatja katonai célokra. 

Nem akarják betartani

Ez az egyezmény azonban egyre inkább szálka bizonyos országok szemében, egyeseknek alig-alig akaródzik betartani az ott leírtakat. Merthogy – és itt a másik ok, ami miatt felértékelődött a jégvilág – jön az olvadás. Ez pedig minden értelemben átformálhatja a világrendet. Még akkor is, ha nem holnap, vagy holnapután következik be.



Az általános felmelegedés hatására ugyanis jóval könnyebben kiaknázhatóvá válnak az eddig elérhetetlenné váló nyersanyagok. Az Antarktiszon persze ez jóval lassabban megy végbe, mint északi párjánál. (Az Északi Sarkvidéken nincsen szárazföld, így a jég könnyebben tud olvadni, széttöredezni) Így alapvetően nem olyan sürgős a status quo rendezése, mint ott. Ám a mondás örök: ki korán kel, aranyat lel.

Aki előbb jelenti be igényét a Déli Sarkvidék valamely területére, az ezzel akár nyerő pozícióba is könyökölheti magát a végelszámolásánál. Mert ha így fejlődik tovább a világunk, az olvadás pedig egyre több jeget tüntet el a hetedik földrész felszínéről, akkor előbb utóbb jönnek a körzős-vonalzós emberek, hogy felosszák a világ ezen szegletét is. Láttunk már ilyet.

És akkor hiába fog majd kiabálni a sok környezetvédő szervezet. A nyersanyag mindennél többet ér, a közös koncból mindenki a legnagyobbat akarja majd harapni saját túlélése érdekében.

Kik akarnak és mit?

Argentína a Tűzföld tartományra szeretné rátenni a kezét, Nagy-Britannia az ún. Brit Antarktiszi Területre. Franciaország a francia, Chile a chilei Antarktiszra tart igényt. Norvégia a Maud királynő földet és az I. Péter szigetet kívánja annektálni, Új-Zéland a Ross-jégselfet, Ausztrália pedig az ausztrál antarktiszi területet szeretné magának.

Komoly diplomáciai konfliktust okozott 2007-ben Nagy-Britannia és Argentína között, mikor a britek egy egymillió (!) négyzetkilométeres területre jelentették be az igényüket. Argentína ezt rögtön elfogadhatatlannak minősítette. Új-Zéland szintén mindent megtesz (számos ország heves ellenkezését vállalva), hogy a Ross-jégselfet megszerezze, hiszen a self környéki vizek halászati értelemben különösen gazdagok.

Szög a zsákban

A nagy érték természetesen mégis a kőolaj és a földgáz. Az Antarktiszt körülvevő Déli-óceán talpazatában a legfrissebb kutatások szerint jelentékeny mennyiségű szénhidrogén készlet lapul. Ennek kiaknázása többek fantáziáját megmozgatta. Megszerzésükért ugyan nem indultak még olyan nagyra törő tervek, mint az Északi-sarki nyersanyagokért, de a leendő konfliktusok borítékolhatók.

Az Antarktisz egyelőre a Föld egyik legnyugodtabb és legérintetlenebb területe. Ám egyáltalán nem tűnik utópiának, hogy éppen ez a senki (azaz mindenki) által uralt világ lesz a jövő egyik feszültséggóca.