Magyar árut szeretne az agrártárca vezetője a hazai polcokra. Gráf József terve szerint a kereskedelmi láncok polcain 80 százalékban magyar árunak kell megjelennie. Az ötletet egyelőre a terméklánc minden szereplője – termelők és kereskedők is – elfogadták. Ahhoz azonban, hogy ez a cél valóban elérhető legyen, el kell fogadni egy etikai kódexet.
Az etikai kódex ötlete nem újkeletű. Több országban is létezik ilyen jellegű megállapodás. Legközelebb például Szlovákiában. Ott azonban azok a külföldi kereskedelmi láncok, akik nem lennének esetleg hajlandók a szlovák árut megfelelő arányban szerepeltetni kínálatukban, adókedvezményeik visszavonását kockáztatják. Nálunk erről nincsen szó.
Pedig a leglényegesebb kérdés éppen ez. Az ötlet ugyanis mindaddig csak ötlet, esetleg szép álom marad, amíg nincsenek hathatós szankciók a betartatására. Gráf József a köztévé reggeli műsorában azt mondta, a szankciót maga az etikai kódex jelenti. Ennek megsértésével ugyanis a kereskedő saját jóhírnevét kockáztatná. A miniszter szavaiból világosan kiderült, szerinte ez legalább akkora visszatartó erő, mint bármilyen jogi vagy pénzügyi szankció.
A törvény nem szabályozhat
Törvényileg nem lehet szabályozni ilyen ügyet, hiszen az uniós jog szerint olyan, hogy „magyar áru” nincs (ahogy nincs spanyol, vagy német sem): kizárólag uniós áru van. Vagyis ellentétes volna az EU jogszabályaival, ha a magyar Parlament törvénybe foglalná a polcokon kötelezően megjelenő 80 százalékos magyar áruk arányát. Mivel törvényi szankciók nem lesznek, csupán a nyilvánosságban bízhatunk.
Kérdés, hogy a nyilvánosság ereje valóban elég lehet-e a kereskedőknek a kódex betartásához? Gráf József ugyan nagyon bízik benne. Ám a pusztán erre alapozó tervnek erősen támaszkodni kellene arra, hogy a kódex áthágásáról gyorsan kapjanak információt a médiumok. Erre vonatkozólag megkerestük a vidékfejlesztési minisztériumot, ahonnan a következő választ kaptuk:
"Az etikai kódexet létrehozó szervezetek egy olyan közös bizottság létrehozását is tervezik, amely éppen a kódextől eltérő piaci viselkedés "szankcionálásra" alakul. Ez azt jelenti, hogy ha valamely piaci szereplő megsérti a kódexben foglaltakat, azt a bizottság nyilvánosságra hozza, és nyilvánosságra hozzák az egyes szervezetek is (MOSZ, ÉFOSZ, OKSZ) a honlapjaikon."
Ahol a kutya el van ásva
A hírek szerint a kódex aláírására ezen a héten sor kerülhet. Egyeztetések jelenleg az úgy nevezett visszatérítések kérdésében folynak. Ez azok az ügyletek, amikor a termelőnek pénzbeli hozzájárulást kell adnia, különféle előnyökért. Ide tartozik a polcpénz, vagyis hogy a polcon megfelelő helyen – azaz minél inkább szem előtt – legyen az áru vagy, hogy az áruház reklámújságjában megjelenik a termék. De azért is plusz pénzt szoktak elkérni az áruházak, ha mondjuk kerek évfordulóhoz ért az adott kereskedelmi lánc.
A minisztérium álláspontja egyértelmű: nem tényleges szolgáltatásért semmiféle pénzt nem lehet elkérni a termelőktől. Az, hogy a kódexről szóló egyeztetésekben ez a kérdés maradt a legvégére, azt mutatja, hogy a kereskedők vonakodnak, de legalábbis fenntartásokkal kezelik a visszatérítések megszüntetésének ügyét.
Miért kell nekünk magyar ételt enni?
De mire föl kellene nekünk magyar élelmiszereket fogyasztani, hogyha a külföldiek olcsóbbak? A magyar háztartások – különösen gazdasági világválság megérkeztével – komoly gondba kerültek. Mivel az élelmet minden nap meg kell venni, itt nem lehet máshogy spórolni csak az olcsóbb áru kiválasztásával. Ebben a versenyben pedig nem állnak jól a magyar termékek.
Meg kell azonban vizsgálni a dolog másik oldalát is. A magyar termék óriási előnye a külföldivel szemben, hogy elkészültének minden egyes fázisát ellenőrzik a hatóságok, azaz jóval biztonságosabb mint a határon túlról behozott. Ha pedig biztonságosabb, egészségesebb is. Ráadásul a Kárpát-medence adottságai miatt a Magyarországon mind a növénytermesztésből, mind az állattenyésztésből előállított termékek egyedülálló minőségűek. Vagyis több pénzért jobb minőséget kapunk.
Munkahelyteremtés
Az utolsó érv a magyar termékek vásárlása mellett a gazdasági válság miatt különösen időszerű. Ha a vásárló hazai élelmiszert vesz, azzal a hazai piacot szélesíti, és megélhetést ad saját honfitársainak. Most, hogy az elbocsátási hullám erőteljesen beindult, ennek nagy jelentősége van. Munkahelyek maradhatnak meg, ha a hazai termékeket vesszük le a polcról.
Gyurcsány Ferenc hétfő délben, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján azt mondta az áruházláncokkal való megegyezés a magyar áruk kérdésében különösen fontos, ez az igazi patrióta gazdaságpolitika. A honatyák a bejelentést megtapsolták.
A lelkesedést értékeljük, és reméljük nem csak szokásos üres szavak, de valódi tettek követik a tenyerek összeütését.