A kormány általános célja az intézkedésekkel az, hogy javítsa az ország versenyképességét és segítse elő a gazdasági növekedést.
A tervezett átalakítások azt célozzák, hogy az ország potenciális gazdasági növekedési üteme a jelenleginél 1,5-2,0 százalékkal magasabb legyen, és az 57 százalék körüli (nemzetközi viszonylatban nagyon alacsony) foglalkoztatási ráta középtávon 65-70 százalékra növekedjen.
Nyers József, az ECOSTAT konjunktúra-kutatási igazgatója szerint „ezek a számok reális célkitűzések, mivel az ország jelenlegi gazdasági teljesítménye elmarad a potenciális gazdasági növekedéstől. A foglalkoztatási ráta növelése szintén lehetséges, de hangsúlyozottan közép- és (még inkább) hosszútávon. A foglalkoztatottság érdemi növelését pedig elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál lehetne elérni.”
Gyurcsány szerint ebben az évben mintegy 200-220 milliárd forinttal kevesebbet költhet az állam, ha meg akarja tartani a költségvetés egyensúlyát és a tervezett hiánycélt.
.jpg)
A kormányfő szerint átfogó szerkezeti reformokat kell elindítani. Véleménye szerint a magyar társadalom- és gazdaságpolitika alappilléreit érintő reformokra van szükség. Nem egyszerű átcsoportosításokra és nem minden területet egyformán érintő intézkedésekre van szükség. Azaz, Gyurcsány szavaival élve: „Fűnyíróelven takarékoskodni nem lehet! Abban tönkre megyünk.”
Az adó- és járulékrendszer átalakítása
A kabinet szerint a tervezettnél nagyobb költségvetési hiányt nem lehet adónöveléssel kezelni és az adócsökkentést is csak fokozatosan szabad bevezetni. A törekvések célja egyértelmű: az adórendszer átalakítását úgy akarják megvalósítani, hogy a fogyasztási adók és a vagyoni adók súlya növekedjen, s ebből pedig a jövedelmi típusú adókat és a járulékokat lehessen mérsékelni. A kormánynak az adórendszer átalakításával az a célja, hogy elősegítse a munkavállalást.
Gyurcsány Ferenc szavaival élve az állam mintegy 800-900 milliárd forintról mond le, s így az adórendszer a tervezett változtatásokkal versenyképes lesz a közép-kelet-európai régióban.
A személyi jövedelemadó alsó kulcsát 18-ról 19 százalékra emelnék, ezzel együtt az alsó jövedelemsáv határa 2,2 millióra, majd 2010 január elsejétől pedig hárommillió forintra emelkedne. Emellett összességében 5 százalékos járulékcsökkentést irányoznának elő, valamint a magánszemélyeket és vállalakozásokat terhelő különadó megszűnne.
Mindezeknek a fedezetét pedig a következő tételek adnák meg. Az általános áfa-kulcs 3 százalékos és a jövedéki adó 3-7 százalékos emelése. Továbbá megszüntetnék az eddig adómentes kedvezményeket (ilyen például az étkezési jegy és az üdülési csekk).
Az ECOSTAT elemzője szerint „az áfa-emelés reális és elégséges fedezetet teremt az elképzelések megvalósításához, ezért muszáj meglépnie a kormánynak ezeket a fájó intézkedéseket is”. Majd hozzátette: „megvalósítható az az elképzelés, hogy az intézkedések nem igényelnek költségvetési többletkiadást, azaz: nullszaldósra ki lehet hozni az adóátrendezéseket”.
