2024. november 23. - Kelemen, Klementina

Amerika bekeményít – Észak-Korea hallgat

Megkezdte egyhetes távol-keleti körútját az immáron külügyminiszterként dolgozó volt First Lady, Hillary Clinton. Első útján a gazdasági válság elleni összefogásért kampányolt, és elítélte George W. Bush lépéseit.
2009. február 17. kedd 18:49 - Pásztor Balázs
Külpolitikai harcok

„Change”- vagyis változás, hirdette Barack Obama amerikai elnök kampányában, ami nagyon is ráfért az ország igencsak negatív irányba hajló külügyi kapcsolataira és megítélésére. Oly sok más országgal ellentétben, itt erőteljesen tapasztalni is lehet a kampányszlogenek gyakorlati alkalmazását, köztük legerőteljesebben a változást, pontosabban a hozzáálláson való változtatást.

Joe Biden alelnök nemrégen a müncheni konferenciával Európát vette célkeresztjébe, George Mitchell elnöki különmegbízott januártól a közel-kelet kaotikus ügyet próbálja helyrepofozni, Hillary Clinton külügyminiszter pedig beiktatása után nem sokkal távol-keleti turnén próbálja hazája kapcsolatait ápolgatni.

Eme turné egy hetes időtartalma alatt ellátogat majd Dél-Koreába, Indonéziába, Kínába, valamint első állomása három teljes napjában Japánba is. Különös, hogy Amerika külügyminisztere beiktatása után rögtön erre a térségre látogat, de jobban megnézve több érv is emellett szól.

Egyrészt ez a térség az, ahol a Bush-kormány alatt sem omlottak össze a diplomáciai viszonyok - sőt egyes helyeken még javultak is -, másrészt a terület gazdasági hatalma egyértelműen megerősödött, így jóval nagyobb prioritást érdemel. Ezen felül Hillary kampányában is hangoztatta a távol-kelet fontosságát, és Észak-Korea atomrakéta-tervei is érdemelnek némi figyelmet.

Meghívás, tea, gazdaság

Japán bajban
Japánnak nagy szüksége lehet Amerika segítségére, hisz egy tegnapi bejelentés szerint a gazdaság 35 éves mélyponton van, ráadásul Aso Taro és pártja igen népszerűtlen. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a hétvégi G7 csúcstalálkozón az (immáron lemondott) pénzügyminiszterük csacsirészegen sétált be és tett ígéreteket, akkor biztosak lehetünk benne: a baj nagyobb, mint látszik.
Hillary napi programjaiban politikailag jelentős, és csupán diplomáciai szimbolikát jelképező események egyaránt helyet kapnak. Utóbbi kategóriába tartozik például egy tea a japán császárnővel és néhány diákkal való személyes beszélgetés.

De voltak olyan programok is, amik mély nyomot hagytak az emberjogi-aktivistaként ismert politikus-asszonyban. Ilyen volt az Észak-Korea által elrabolt japán állampolgárok hozzátartozóinak meglátogatása, és egy sintoista megtisztító rituálé utáni beszéd az ottani „főpappal”. Ez utóbbi után Hillary nyilvánosan is elgondolkozott az ott halottakon, amelynek központjában „az egyensúly és a harmónia fontossága” állt.

A komolyabb témákat érintve, szó volt Amerika és Japán gazdasági együttműködéséről, a klímaváltozásról és egy globális megoldás kialakításának fontosságáról. „Mint a világ első és a második legnagyobb gazdasága, nekünk meg kell értenünk a ránk nehezedő felelősséget” - fogalmazott Hillary.

Aso Taro kormányfőt meghívta jövő hétre a fehérházba egy Obama-Aso találkozóra, de találkozott az ottani ellenzék vezetőjével, Ichiro Ozawával is. Megállapodtak arról is, hogy a Japánhoz tartozó Okinawa szigetről az ott tartózkodó 8000 amerikai tengerészgyalogos az amerikai felségterületű Guamra költözzön - amivel az USA jobban tudja védeni japánt, például Észak-Koreától.

Szigorítás vagy, még több engedmény a diktátornak?

Kiemelt helyen foglalkoztak Észak-Korea ügyével, ugyanis az a hatoldalú tárgyalásokat megszakítva (Amerika, Japán, Kína, Oroszország Észak-Korea, Dél-Korea eredeti részvételével) újabb atomprogramba, sőt, Amerikát fenyegető rakétakísérletekbe kezdett (a témáról itt írtunk bővebben). Hillary mindenáron visszavárja a tárgyalóasztalhoz Északot, sőt az elemzők szerint Amerika újabb engedményekre is hajlandó, hogy a tárgyalásokat folytassák.

De nem csak esetleges engedményeket, hanem szigort is mutatott Hillary: hibának nevezte, hogy a Bush kormányzat leszedte a terrorlistáról a kommunista országot, mivel szerinte ezt addig nem szabadott volna, amíg „véglegesen, és ellenőrizhetően„ le nem áll az atomprogramokkal. „Ha visszaforgathatnánk az időt, nem hagynánk, hogy ez megtörténjen” - szólt Hillary.

A külügyminiszter szerint most Északnak kell lépnie, hogy kimutassa békés szándékát és leállítani a rakéta és egyéb atomprogramokat, vagy különben Amerika morcos lesz - ami bizonyos szankciókkal, esetleg újra a listára kerüléssel járhat. Észak egyelőre nem reagált, hallgat, mint a sír.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását