Kevés volt az IMF-hitel

Tavaly novemberben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 16,4 milliárd dolláros hitelt hagyott jóvá Ukrajnának, amelyből az első 4,5 milliárd dolláros keretet már folyósította is.

A második részlet folyósítása azonban valószínűleg elmarad. Február elején ugyanis az IMF-delegáció tagjai – akik az első részlet felhasználásának ellenőrzését végezték – megállapodás nélkül távoztak az országból. Valószínűleg az államháztartási hiány csökkentése, illetve a bankszektor stabilizálása témájában lehettek elégedetlenek az ukrán kormánnyal. Ugyanis az ukrán kormány idénre 3 százalékos új államháztartási hiánycélt fogalmazott meg a GDP arányában, holott az IMF egyensúlyban lévő költségvetést várt volna el.

Az IMF-delegáció távozása után Oroszország egy 5 milliárd dolláros pénzügyi gyorssegélyt ajánlott fel a szomszédjának. Az ukrán kormány azonban nemcsak Oroszországhoz, hanem az Európai Unióhoz, az Egyesült Államokhoz, Kínához és Japánhoz is fordult pénzügyi segítségkéréssel.

Egyre inkább úgy tűnik tehát, hogy az ország nem tud egyedül megbirkózni a válsággal és az államcsőd fenyegetésével.

Mentsük meg az ukránokat!

„Egy Ukrajnában bekövetkező politikai vagy gazdasági katasztrófa dominóhatást indíthat be az Európai Unió gazdasági nehézségekkel küzdő tagállamaiban” - jelentette ki Josef Pröll, Ausztria pénzügyminisztere minap a Financial Times-nak -, aki ezért arra sürgette az Európai Uniót, hogy támogassa Ukrajnát. „Nem egy általános uniós pénzügyi támogatásra utalok, a pénzügyi segítség nyújtását az IMF vezetésével képzelem el, de ehhez az EU-nak is számos pénzügyi és nem-pénzügyi eszköz áll a rendelkezésére” – tette hozzá.

Pröll az uniós politikai és üzleti elit lelkiismeretére és felelősségérzetére is apellálva elmondta: „Az elmúlt húsz évben óriási pénzeket kerestünk a kelet-közép-európai térségben, ezért a jelenlegi válságban támogatnunk kell a nehézségekkel küzdő régiót.”

Távozott a pénzügyminiszter

Amíg azonban a nemzetközi összefogásnak már látszanak a körvonalai, addig az ukrán politikai erők továbbra sem képesek összefogni.

Ennek markáns jele, hogy a hatalmi eliten belüli komoly feszültségekre hivatkozva múlt héten benyújtotta lemondását az ukrán pénzügyminiszter. Viktor Juscsenko államfő és Júlia Timosenko miniszterelnök között igen éles politikai rivalizálás, amely az elmúlt hónapokban már több alkalommal (pl. a gázválság kapcsán is) is kiütközött. Mindez Viktor Pinzenik pénzügyminiszterre komoly nyomást helyezett (szavai szerint: „túszul ejtett a politika”), amelyet nem bírt tovább, s így benyújtotta lemondását.

Timosenko kormányfő csak ezután jelezte, hogy kész fájdalmas kiigazító intézkedésekre is annak érdekében, hogy nullszaldós legyen a költségvetés a komoly (legalább 5%-osra kalkulált!) recesszió mellett is.

Hanyatló ipar, értéktelenedő pénz

Ukrajna gazdasága már hónapok óta szenved. Hatalmas mértékben zuhant az ukrán ipari termelés a múlt hónapban, a legfrissebb adatok szerint 34 százalékkal esett vissza az ipar teljesítménye.  Emellett a nemzeti valuta, az ukrán hrivnya gyengülése is tovább folytatódott.

Szakértők szerint az ukrán fizetőeszköz még további 20 százalékkal értékelődhet le a következő fél évben. A hrivnya augusztus óta már több mint 40 százalékot veszített értékéből. A hrivnya mélyrepülése tehát tovább fog folytatódni, amennyiben a gazdasági folyamatok tovább romlanak, valamint a külföldi befektetések kiáramlása a jelenlegi ütemben folytatódik.

Tegnap a Bloomberg hírügynökségnek Lars Rasmussen, a Danske Bank elemzője értékelte a helyzetet. Meglátása szerint Ukrajnának kevésbé kéne koncentrálnia az árfolyam védelmére, a pénzt inkább a gazdaság egyéb problémáira kéne fordítania. Az elemző elképzelhetőnek tartja, hogy az IMF Ukrajnával fog példát statuálni.

A kormány és a hitelminősítők is érzik az ország vesztét

A hét elején az ukrán statisztikai hivatal bejelentette, hogy ezután a GDP-adatot nem havonta közli, így az első negyedév végéig nem ismerhetjük meg az ukrán gazdaság valós helyzetét.

A gazdasági minisztérium szerint a statisztikai hivatal döntése - amely szerint a GDP alakulásának mutatóját az eddigi gyakorlattal ellentétben nem havonta, hanem negyedévenkénti összegezésben közli - indokolt, mert az eddigiek során a havi számítások „elég pontatlanok” voltak.

A szakértők szerint a hirtelen váltásnak kizárólag politikai okai vannak. Úgy vélik, hogy ezzel a kormány nagyon rosszat húzott, mert a statisztikai adatok eltitkolása csak tovább mélyíti az ukrán gazdaság válságát.

A Timosenko-kormány álomvilágban él. Ezt bizonyítja a következő adat is: az ukrán kormány az idei évre 0,4 százalékos gazdasági növekedést tervez, míg a gazdasági szakemberek túlnyomó többsége 8 és 10-15 százalék közötti visszaesést vár 2009-ben Ukrajnában (s még az optimista IMF-becslés szerint is 5 százalékos lesz a recesszió).

Mindezek miatt a hitelminősítők szerint egyre nagyobb a kockázata annak, hogy Ukrajna nem tudja teljesíteni a Nemzetközi Valutaalappal kötött szerződés feltételeit.