Kell a gyűlöletbeszéd elleni törvény?

A politikust annak kapcsán kereste meg az MTI, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) fajgyűlölet- és intoleranciaellenes bizottsága (ECRI) kedden közzé tette azt a jelentését, amely szerint Magyarországon lehetetlenné teszi a rasszista megnyilvánulásokkal szemben hatékony jogszabályok életbe léptetését az, hogy milyen magas a véleményszabadság alkotmányos védelmének a foka.

Teleki László szerint a demokráciának nagy jelentősége van egy országban, ám amikor a gyűlöletbeszéd elleni törvény nem állja ki az alkotmányosság próbáját, akkor ebben mindenképpen lát összhangot azzal, amit az Európa Tanács tanulmánya megfogalmaz.

Teleki László emlékeztetett: Sólyom László köztársasági elnöknek kifogásai voltak a törvénnyel kapcsolatban, ezeket később az Alkotmánybíróság (Ab) döntése is igazolta. (A testület tavaly júniusban a köztársasági elnök indítványa alapján semmisítette meg a gyalázkodás tényállást beiktató büntetőtörvénykönyv-módosítást, mert az Ab szerint a gyalázko­dás tényállásba foglalt magatartások alkotmányosan nem büntethetők.)
A szocialista politikus úgy vélte, ha a szólásszabadságra nem hivatkoznának ezzel a törvénnyel kapcsolatban, akkor ma a gyűlöletbeszéd elleni törvény már életbe léphetett volna.

Hozzátette: ez mindenképpen egy széles réteget visszatartana attól, hogy "azt mondjon, amit akar", hogy mindent büntetlenül mondhatnak.

A jelentésnek arra a megállapítására, miszerint "a testület +határozottan ajánlja+, hogy a magyar hatóságok folyamatosan vizsgálják felül azt, mennyire érvényesülnek a Magyarországon hatályos, rasszista megnyilvánulások elleni jogszabályok" Teleki László úgy reagált: e téren fontos lenne a politikától független civil szektor kiépülése. Úgy vélte, csak az ilyen civil szervezetek tudnának objektív képet adni az atrocitásokról, s ezzel tudnának a mindenkori kormánynak segíteni.

Arra a kérdésre, hogy látszik-e már, hogy ilyen civil szervezetek alakulnának, Teleki László azt mondta: vannak már e téren kiemelkedően működő civil szervezetek, ám még jobban el kell, hogy távolodjanak a politikától. Fontos e civil szervezetek függetlensége - emelte ki a politikus.

A jelentés kapcsán - mint megoldási lehetőségről - Teleki László arról is beszélt, hogy a cigányság életének javítása érdekében fontos lenne a foglalkoztatás terén az esélyegyenlőség elvén alapuló támogatáspolitika, s ennek jogszabályi megjelenése. Mint mondta, ez azért fontos, hogy a romák bekerülhessenek az állami foglalkoztatásba.