Modern kutatóhálózat kell az MTA-nak

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosításának expozéjában a miniszter kiemelte: a gazdasági, társadalmi és jogszabályi környezetben fellépő változások miatt is szükséges a törvény módosítása.

Mint mondta, olyan elvárások jelentek meg az Akadémiával szemben, ami nagyobb fokú nyitottságot és együttműködést igényel a társadalom és a gazdaság irányában.
Kiemelte, hogy a mostani változások az Akadémia jogállásán nem változtatnak, a javaslat nem érinti az MTA autonómiáját sem.

Közölte: a törvényjavaslat célja az is, hogy megerősítse az Akadémia törvényben biztosított tevékenységi szabadságát, önkormányzati jogait, belső demokráciáját.

Fontosnak nevezte a kutatóhálózat eredményességének erősítését is. Hozzátette: a javaslat meg akarja újítani az MTA együttműködését a társadalmi és gazdasági szereplőkkel, valamint az EU tagországainak hasonló intézményeivel.

Mint mondta, a javaslatban fontos elemként szerepel az MTA közfeladatainak meghatározása.

A módosítás 365 főben maximálja a hazai akadémikusok teljes létszámát - emelte ki.
A tudományos fokozattal rendelkező, nem akadémikus hazai szakemberek tudományos életbe való bevonása is fontos elemként jelenik meg a javaslatban - tette hozzá a tárca nélküli miniszter.

Molnár Károly hangsúlyozta azt is: a közgyűlés által választott vezetői pozícióra mindenki legfeljebb kétszer választható. Hozzátette: az Akadémia elnöke gyakorolja a tulajdonosi jogokat, a főtitkár pedig működteti az Akadémia titkárságát, valamint ellátja a kutatóhálózat adminisztratív irányítását.

Mint megjegyezte, a kutatóhálózat irányítását eddig is az akadémiai kutatóhelyek tanácsa látta el, azonban a tanács létszáma 30 főről 15-re csökken. A kormány, tanácskozási joggal, három tagot delegál majd az akadémiai kutatóhelyek tanácsába, amelynek munkáját szakértői bizottságok segítik majd - tette hozzá.

Elmondta azt is: a törvényjavaslat szerint a korábban az Akadémia kezelésére bízott vagyon az MTA tulajdonába kerül, és megszűnik a vagyonelemek korábbi megkülönböztetése.

A kutatóhálózat intézményei a rendelkezésükre bocsátott pénzeszközökkel és saját bevételeikkel önállóan gazdálkodnak - mondta, hozzátéve: az Akadémia és jogi személy intézményei gazdasági társaságot is alapíthatnak.

Molnár Károly kiemelte: a javaslat elfogadása jelentősen növeli a magyar tudomány versenyképességet.