Változik a sajtó-helyreigazítás szabályozása?

Az egyik - a kormánypárti képviselők és Pető Iván szabad demokrata bizottsági elnök által is támogatott - indítvány szerint például abban az esetben nem lennének alkalmazhatók a szankciók, ha a sajtó a nyilvános rendezvényen elhangzottakról a nyilatkozó személyének pontos megjelölésével, az elhangzottaknak megfelelően, szöveghűen és idézett formájában tudósít, vagy a sajtó számára készített nyilatkozatot tesz közzé.

Egy másik támogatott módosító javaslat szerint ha a közhatalmat gyakorló vagy közfeladatot ellátó személy jó hírnevét és becsületét a közhatalom gyakorlásával, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben sértették meg, csak akkor lennének alkalmazhatók a sajtó-helyreigazítással kapcsolatos szankciók, ha a jogsértés valótlan tény állításával, híresztelésével vagy való tény hamis színben történő feltüntetésével valósult meg, feltéve, hogy arra a jogsértő szándékos vagy súlyosan gondatlan eljárása miatt került sor. A jogsértő akkor mentesül e jogkövetkezmények alól, ha bizonyítja, hogy eljárása nem volt szándékos vagy súlyosan gondatlan.

Ugyanakkor egy másik támogatott módosító javaslat a helyreigazítási igényt lehetővé tenné akkor is, ha internet útján közzétett közleményben történik meg a jogsértés, azaz internet útján valakiről valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy való tényeket hamis színben tüntetnek fel.

Az új Ptk. általános vitáját decemberben zárta a le az országgyűlés, eddig több száz módosító javaslat érkezett a kormányoldaltól és az ellenzéktől egyaránt. Jelenleg a törvényjavaslat részletes vitája zajlik. A kulturális és sajtó bizottság keddi ülésén a kormánypárti képviselőkön kívül csupán Pető Iván, a bizottság szabad demokrata elnöke vett részt.