Legitimmé vált a gyűlöletbeszéd?

"Nagyon veszélyes dolog, amikor szabadjára engedjük az indulatokat, meg a gyűlöletbeszédet" - figyelmeztetett Kállai Ernő, a kisebbségek jogi védelmének kérdéseiről tartott fórumon.

A kisebbségi ombudsman szerint azoknak, akik "cigánybűnözésről" beszélnek, végig kellene gondolniuk, hogy ez hova vezet, ugyanis ezen az alapon szerinte mindent fel lehet "címkézni".

"Kezdjünk el beszélni politikusbűnözésről, most, hogy Pesten teljes önkormányzati frakciók ellen folyik büntetőeljárás, hol MSZP-s, hol fideszes képviselők, illetve polgármesterek ülnek előzetes letartóztatásban?" - tette fel a kérdést Kállai Ernő.
Hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy el kellene hallgatni az igazságot, hiszen most éppen annak a következményeit viseljük, hogy az elmúlt húsz évben nem lehetett tisztességesen beszélni erről a kérdésről.

A kisebbségi ombudsman szerint, ha a cigányság körében megszaporodik a bűnelkövetők száma, az azért van, mert ilyen lehetetlen helyzetben élnek. Lehet itt börtönt építeni, lehet több rendőr az utcán, de ettől nem fog megoldódni a probléma - mondta az országgyűlési biztos.

Ott ahol generációk nőnek fel úgy hogy se munkahely, se legális jövedelem nincs, akkor mit várunk? - tett fel egy újabb kérdést Kállai Ernő, akinek a megítélése szerinti "nagyon komoly társadalmi probléma" megoldását a politikusoktól várja. Mint mondta: a politikusoknak igenis le kell tudni egymással ülni, és megoldást kell találniuk a társadalmi válság megoldása érdekében.

A kisebbségi ombudsman ezzel kapcsolatosan utalt arra, hogy kedden az Országgyűlésben "etnikai béketerv" kidolgozására szólította fel a képviselőket. Kállai Ernő annak kapcsán szólalt fel napirend előtt a parlamentben, hogy hétfő hajnalban a Pest megyei Tatárszentgyörgy cigánysorán egy égő házból menekülő ötéves kisfiút és édesapját agyonlőtték ismeretlenek.

A kaposvári fórum előadójaként a kisebbségi ombudsman annak a véleményének adott hangot, hogy jól hangzó programok eddig is voltak, de fejlődést nem hoztak, noha "az elmúlt tíz évben, azt mondják, 120 milliárd forintot költöttek el a cigányokra". A számvevőszék tavalyi jelentésében ezzel szemben az áll, hogy ennek több mint 90 százalékát bizonyíthatóan nem a cigányokra költötték - tette hozzá a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa.

A kisebbségek érdekérvényesítéséről szólva az ombudsman kifejtette: fontos lenne, hogy valamennyi kisebbség - politikai pártoktól függetlenül - saját jogon képviseltethesse az adott közösséget a parlamentben. A kisebbségi törvényben szerepel egy erre vonatkozó passzus, s e tekintetben a parlament mulasztásos törvénysértését az Alkotmánybíróság is megállapította. Ám úgy tűnik, a politika nem szeretne a jelenlegi helyzeten változtatni - jegyezte meg.

Azt is alapelvnek kellene tekinteni - tette hozzá Kállai Ernő, hogy a kisebbségi képviseletekben mind a választók, mind pedig a választottak az adott kisebbségből kerüljenek ki, ugyanis a jelenlegi gyakorlat szerint a kisebbségi közösségek vezetőiről a többség dönt.