Rosszul végzik a munkájukat a magyar ügyészek

A liberális Bőhm András is arról beszélt, hogy hiába a nyomravezetői díj, máig nem derült ki, kik és miért lőttek a Teve utcai rendőrszékházra. A közelmúltban azonban az országos rendőrfőkapitány arról tájékoztatta az Országgyűlés szakbizottságát, hogy a tettesek kiléte "rég nem ismeretlen" a rendőrség előtt - emelte ki az SZDSZ-es politikus az interpellációjában.

A rendőrség szerint az ügy vizsgálata azért áll, mert az ügyészség akadályozza azt, hogy a rendőrség nyílt eljárásban tudjon bizonyos nyomozati lépéseket végrehajtani. A megoldás gátja a szakminiszter szerint is az ügyészség - tette hozzá a képviselő.
Kovács Tamás legfőbb ügyész válaszában hangsúlyozta: "a leghatározottabban cáfolnom kell minden olyan állítást, amely szerint az ügyészség akadályozná a nyomozás sikerét".
A rendőrség által 2007 februárjában elrendelt nyomozás megrekedt, ezért rendelte el a legfőbb ügyészség másfél év múlva az eset kiemelt ügyként való kezelését. A főügyészség ezután konkrét utasításokkal segítette a rendőrséget. A rendőrség nyílt nyomozásban vizsgálja az ügyet - tette hozzá.
A nyomozás során két tanú - akinek szavahihetősége nagyon is kérdéses - tett egymástól eltérő vallomást egy vélt elkövetői körre. A napokban elkészült szakértői vizsgálat nem igazolta a két tanú vallomását - mondta a legfőbb ügyész.
Az eddig beszerzett bizonyítékok alapján nincs olyan konkrét személy, akit törvényesen, megalapozottan meg lehetne gyanúsítani. Egy elhamarkodott gyanúsítás pedig veszélyeztetné a nyomozás sikerét - fűzte hozzá Kovács Tamás
Bőhm András nem fogadta el a legfőbb ügyész válaszát, s azt az Országgyűlés is elutasította. A parlament 163 igen, 162 nem és 39 tartózkodással szavazta le a választ.
Az MSZP-frakció tagjai ellentétesen szavaztak: 11-en támogatták a választ, 131-en nemmel szavaztak, 37-en tartózkodtak. A Fidesz sem egységesen szavazott: 127-en elfogadták a választ, hárman nemmel szavaztak, ketten tartózkodtak. A KDNP-frakció jelenlévő tagjai támogatták a legfőbb ügyész válaszának elfogadását, míg az SZDSZ és az MDF nem fogadta el a választ.
Bőhm Andráshoz hasonlóan az MDF-es Hock Zoltán is erről az ügyről beszélt interpellációjában. Azt mondta, elszomorító, hogy a rendőrpalota elleni támadás elkövetői, felbujtói máig ismeretlenek a nyilvánosság előtt.
Az ellenzéki politikus utalt arra, Bencze József országos rendőrfőkapitány nemrégiben azt mondta, hogy a rendőrségnek vannak elgondolásai a tettesek kilétéről, de nem tud lépni, mert az ügyészség nem járul hozzá egyes nyomozati cselekmények elvégzéshez.
"Miért bújik a rendőrség az ügyészség mögé?" - kérdezte Hock Zoltán.
Juhász Gábor válaszában közölte, a rendőrség nem mutogat senkire, nem is bújik az ügyészség mögé. Szerinte a nyomozások megítélését egyértelműbbé teszi, ha a jövőben az ügyész nyomozásfelügyeleti tevékenységét írásban látja el. Hozzátette: ehhez növelni kell a rendőri vezetők felelősségét is.
Az államtitkár szerint szemmel láthatóan a nyomozóhatóság, a rendőrség és az ügyészség között szakmai véleménykülönbség van. Mint mondta, ez nem gyakori, de nem is nagyon ritka, bár mostanában egyes ügycsoportokban gyakoribb.
Kifejtette: a büntetőeljárási törvény alapján az ügyésznek igen széles jogköre van a nyomozóhatóság által végzett eljárások felügyeletére. Hozzátette: az ügyész a kiemelt ügyekben utasíthatja a nyomozóhatóságot.
A választ a képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés viszont 186 igen és 181 nem szavazattal elfogadta. Az MSZP-frakció szavazott igennel, míg a többi képviselőcsoport elutasította a választ.