Markó Béla és Tőkés László kiegyezését az anyaországban üdvözölte mindenki: azok is, akik korábban a pluralizmust a különállásban látták, s azok is, akik mindvégig tiltakoztak az erdélyi magyar politika megosztása ellen.

Tőkés és Markó sikeres egyeztetéséről már írtunk, most azonban az a helyzet áll elő, amikor két félnek is revideálnia kell az álláspontját.

Orbán Viktor már megtette. Az, hogy korábban is nyíltan buzdított a Tőkés-vezette EMNT és a Markó vezette RMDSZ kiegyezésére, sejtet egy s más dolgot. Tőkés László korábban a HírExtrának adott interjújában azt mondta, hogy a különindulás egyszer bejött, de másodszor már nem biztos.

Hasonló gondolat

Valószínűleg Orbán Viktor is hasonlót érezhetett. A helyzet a 2007-es helyhatósági, valamint az európai parlamenti választáshoz képest annyiban változott, hogy akkor 2007-et írtunk, most 2009-et. Akkor a Fidesznek (Orbán Viktornak) – az itthoni önkormányzati választásokon aratott elsöprő győzelem dacára – muszáj volt felmutatni egy nyilvánvaló sikert, amelyet az ún. baloldal ellen érnek el, ezzel erősítendő a potens, erős párt (politikus) képét. Akkor a Fidesz elnöke a püspök melletti kiállásával ugyan kockára tette az Erdélyből delegált brüsszeli magyar képviseletet, azonban leütött három legyet egy csapásra.

Egy: Tőkés László EP-be juttatásával megtörte az RMDSZ „egyeduralmát”, azaz legyőzetett a hazai jobboldal által baloldalinak kikiáltott Szövetség; kettő: az MPP „természetesen” támogatta Tőkést, tehát a független jelölt sikeréből nem kevés jutott az akkor még Fidesz-szövetséges Szász Jenőéknek is; három: a Fidesz-elnök kicsit igazított valamit a hazai arculatán. Akármilyen látványosan is dőlt bele a hazai kormány a saját kardjába 2006. októberében, Orbánon ragadt többek között a hetvenkét órás ultimátum, s a kormánybuktatás (amellyel ráadásul az elsöprő önkormányzati választási eredmény is kecsegtetett).

Nem kiverni a biztosítékot

Azóta azonban sok víz lefolyt már a Dunán és a Dâmboviţán egyaránt. Szász Jenő az elmúlt hónapokban (úgy fest végérvényesen) kifocizta pártját a közéletből (leszámítva a Székelyföldet), s Orbán Viktornak sincs szüksége bármifajta kozmetikázásra: a hazai kormányzat története eddig jóformán tűzoltásból és kudarcokból állt, a Fidesz népszerűsége töretlen (a politikától elfordulók arányát ezúttal hagyjuk), a cél pedig olyan politikát folytatni, ami nem veri ki a biztosítékot senkinél.

Ebbe a körbe (amely nem fordít el szavazókat) természetesen beletartozik az erdélyi magyarság melletti kampány, amely utoljára a rossz emlékű 2004. december ötödikei népszavazáson tudott szembefordítani magyart a magyarral. Azóta a baloldal – nagyjából Szili Katalint leszámítva – tartózkodik az elcsatolt nemzetrészeken élő magyarság megszólításától, tehát az Orbán-kampány valószínűleg nem lesz belpolitikai vitatéma.

Másik fél

A másik fél, akinek át kell értékelnie az álláspontját, nos, ez az RMDSZ. Markó Béla szövetségi elnök a HírExtrának adott egyik interjújában világosan elmondta: az erkölcsi támogatást elfogadják, azonban magyar politikusok ne menjenek Erdélybe kampányolni.

Most azonban az történik, hogy azzal, hogy Orbán Tőkésnek kampányol, azzal gyakorlatilag az RMDSZ-nek kampányol, ami Erdélyben történik, viszont alighanem a Szövetség egyetlen politikusa sem fog tiltakozni a dolog ellen. Tőkés László ugyanis az de jure az RMDSZ listáján indul, tehát a ráeső szavazat a Szövetséget is gazdagítja.

A régi elv érvényben van

A helyzetről a HírExtra megkérdezte Kelemen Hunort az RMDSZ ügyvezető elnökét. Kelemen elmondta: a Szövetség régi elve, amely szerint a magyarországi politikusoknak nem kellene beavatkozni az erdélyi kampányokba, továbbra is érvényes. Most – mondta a politikus – nincs ellenjelölt az EP-választáson, ilyen körülmények között Tőkés Lászlónak és Orbán Viktornak a dolga az, hogy hogyan vesznek részt a kampányban. „Mi segítséget nem kértünk, nem is fogunk kérni, s megakadályozni sem tudjuk – ahogy ezt nem is kívánnánk megtenni” – válaszolta Kelemen Hunor.

Már 2007-ben, az európai parlamenti választások idején sem tudtuk megmagyarázni, hogy Orbán Viktor jelenléte mit segített az erdélyi magyarság ügyén – mondta az RMDSZ ügyvezető elnöke. Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen s még sok helyen is, ahol Orbán kampányolt az MPP jelöltje elveszítette a választást. Orbán szimpátiája nagy, a Fidesz elnöke irányában jelentős a rokonszenv Erdélyben, Székelyföldön, s ezt mindenki tudja – mondta a politikus. Az azonban tudva lévő, hogy az erdélyi magyar a saját fejével gondolkodik, így a személyes szimpátiát nem lehet átformálni politikai előnyökre. A jelölteknek teljesítménnyel kell kivívnia a közösség rokonszenvét és elismerését – tette hozzá.

"A közösség érdekét szolgálni"

A HírExtra kérdésére, amely szerint javul-e az RMDSZ és a Fidesz hűvös viszonya, a politikus azt válaszolta: nem volt a két fél között találkozó az elmúlt hónapokban. „Ez a viszony nem volt rossz és nem volt jó. Ez a viszony nem létezett”.

További kérdésünkre az erdélyi magyar politikus elmondta: az RMDSZ részéről nincs semmiféle ellenállás a Fidesz elnökének jelenlétével kapcsolatban, 2007-ben is csak azért volt, mert a megosztásban volt partner Orbán Viktor. Kelemen hozzátette: ebben a pillanatban van egy egyezség az RMDSZ és az EMNT között, amelynek nyomán az erdélyi magyar összefogás listája megszületett. A megosztás tehát nem érvényesül, Orbán Viktor jelenléte jelenleg nem a megosztást, hanem az összefogást erősíti. Kelemen Hunor elmondta: „természetes, hogy a lista mellett kampányoló politikusokat nem fogjuk bírálni, ez ugyanis az erdélyi magyar közösség érdekét szolgálja”.