Több évszázados oklevelek, testamentumok, pápai, illetve császári rendeletek, történelmi könyvek, filmek, levelek váltak minden valószínűség szerint a keddi - még mindig megmagyarázhatatlan - katasztrófa martalékává, bár halvány remény van arra, hogy egy részük a romok eltakarítása után még részben megmenthető, illetve restaurálható. Egyes vélekedések szerint a több mint ezeréves város és jelentős részben az ország "emlékezete" veszett vagy veszhetett oda. Erre utal, hogy a levéltárban olyan történelmi nagyságok feljegyzéseit is őrizték, mint Napóleon vagy Hegel.

S mindez csak töredéke azoknak az eltűnt iratoknak, illetve feljegyzéseknek, amelyek az elmúlt évszázadok, illetve évtizedek hírességeitől származtak.

Az archívum legrégebbi dokumentuma 922-ből származott. A levéltár igazgatója szerint a négyemeletes épületben összesen 30 kilométert tett ki azoknak a polcoknak a hosszúsága, amelyeken a különböző dokumentumokat, leveleket, feljegyzéseket tárolták. A hetvenes évek elején átadott levéltári épület így is szűknek bizonyult, jelentős mennyiségű levéltári anyagnak a polcokon már nem jutott hely, így azokat ládákban tárolták. A sors iróniája, hogy a ládákba "rejtett" dokumentumok nagyobb valószínűséggel "élhették túl" a keddi katasztrófát, bár egyelőre ez is bizonytalan.

A levéltári anyagok értékét jól jelzi, hogy azok 400 millió euróra voltak biztosítva. A károk mindennek ellenére felbecsülhetetlenek, a dokumentumok jelentős része ugyanis minden valószínűség szerint megsemmisült, s másolat sem készült belőlük.

A hatóságok mindenesetre igyekeznek menteni azt, ami menthető. A romok eltakarítását, illetve a kutatást nehezíti a kedd óta tartó szinte szakadatlan eső, ezért az épületmaradványokat hatalmas ponyvákkal takarták le. A helyszínen tartózkodik egy restaurátorokból álló "csapat" is, amely ugrásra készen áll a levéltári anyagok mentésére.