Nem lesz Budapesten úszó VB 2013-ban. Lesz azonban a Dubaj, Moszkva, Hamburg trió valamelyikében. Utóbbi nem is akármilyen pályázattal készül a győzelemre: a Bundesliga legendás labdarúgócsapatának, a Hamburges SV-nak a stadionjában, azaz a Nordbank Arénában képzelték el a medencéket. Formabontó, annyi szent. De kétségkívül sokkal biztatóbb, mint Budapest szándéka a mindig csak ígérgetett, de soha el nem készülő fedett uszodával.

Hogy kerül a medence a stadionba?

– A szabályok értelmében, ha bármelyik pályázó elnyeri a rendezés jogát, de később kiderül, hogy más helyszínt kell keresni, mert nem tudja biztosítani a feltételeket, akkor azt kétmillió dollár büntetéssel sújtják – indokolta a sokáig életképesnek hitt, de végül be nem nyújtott budapesti pályázat elvetését a Magyar Úszó Szövetség. Na ja, válság van. Ilyenkor nem illik százmilliókat költeni egy a magyar vizessportoknak megérdemelt otthont adható fedett uszodára. De akkor miről beszélnek a németek?

A derék „fritzek” ugyanis mertek nagyot álmodni. A hamburgi pályázat fő letéteményesei, Karin von Welck sportminiszter és dr. Christa Thiel, az ottani úszó szövetség feje (érdekes, hogy mindketten nők…) a napokban mutatták be a döbbenetes látványt nyújtó terveket. A 120 oldalas pályázati anyagból ugyanis kiderül, hogy az úszóversenyeket, a szinkronúszás küzdelmeit és a vízilabdatornát egy labdarúgó-stadionban, nevezetesen a Nordbank Arénában szeretnék megrendezni – a 2006-os németországi foci vébé egyik helyszíne volt a HSV stadionja.

Két ötven méter hosszú, két méter mély versenymedence a teltházas futballstadion kellős közepén – lenyűgöző látvány, annyi szent. Ráadásul a németeket a projekt irtózatos ára sem rettenti vissza: a stadion átalakítással együtt mintegy 45 millió euró (a mostani irdatlan árfolyamon 14 milliárd forint).

Ilyen még nem volt

- Labdarúgó-stadionban úszni? Abszolút hamburgi sajátosság lenne. Soha sehol nem próbálkoztak még hasonlóval – nyilatkozta boldogan Christina Thiel, a már említett elnökasszony.

Hurráhangulat azonban még nincs az Elba partján: a németek is tudják jól, hogy Moszkva és Dubaj két igen jelentős ellenfél lesz a rendezésért folytatott harcban. Előnyt jelenthet a hamburgiak számára, hogy Németország egyszer már rendezett „vizes sportos vébét”, 1978-ban Berlin adott otthont az eseménynek.

Bezzeg nekünk – mármint Budapestnek – meg kell elégednünk a 2006-os után újabb, 2010-es úszó Európa-bajnoksággal. Az is valami. Másban úgysem reménykedhetünk még egy darabig. Mert ugyan szép hely a Margitsziget, de hosszú távon egy nagyobb befektetés nélkül aligha rendezhetünk bármilyen nemzetközi úszóversenyt is.

- Sajnálatos, hogy az általános akarat ellenére sincs meg a feltétele a majdani fedett uszoda felépítésének, és ezért most még csak nem is neheztelhetünk – jelentették ki szintén az úszó szövetség részéről. Pedig a régóta emlegetett fedett létesítmény nemzeti érdek lenne – az úszó világbajnokság pályázatától függetlenül.

Pénz, pénz, pénz...

Németországban úgy számolnak, 45 millió euró (nagyjából 14 milliárd forint) kell a rendezéshez, ennek a felét állná az epekedő város, Hamburg. Június 18-án, az aktuális római világbajnokság közben majd kiderül, okkal reménykednek-e a németek.

Magyarországon az ominózus fedett uszoda építése tette volna ki a költségvetés nagy részét, csak a létesítmény 12 milliárd forintba került volna.

Ugyanaz a cél, talán ugyanabban a minőségben – két homlokegyenest eltérő hátterű országban. Hamburg még álmodozhat, Budapest már nem. Legfeljebb a 2015-ös vébében – mint ahogy ezt sietve közölték is az illetékesek: két év múlva a ’15-ösre már tényleg pályázunk.

Addigra már biztos lesz pénz. Lesznek még nagyobb tervek. Lesz kormánygarancia és lesznek tervek is.

Csak az a fedett uszoda lesz még mindig csak álom…