Többször elhalasztották

Először február 18-án tartotta volna Orbán Viktor az országértékelését, később a február 20-ai időpontot jelölték meg. Majd váratlanul két héttel elhalasztották az eseményt, amit azzal indokoltak, hogy Orbán az Európai Néppárt alelnökeként több nemzetközi tárgyalást folytatott le ebben az időszakban (többek közt a cseh és a lengyel miniszterelnökkel is beszélt, illetve előadást tartott Bécsben a Húsz évvel 1989 után című konferencián).

Kritikusai szerint Orbán azért halasztott először, mert meg akarta várni Gyurcsány Ferenc programbeszédét a parlament tavaszi ülésének első napján. A második halasztásnak pedig – szerintük – az volt az oka, hogy a Fidesz elnöke a rossz gazdasági helyzet további romlására játszott és arra számított, hogy a válság, főleg annak a pénzügyi része tovább romlik.



Változás szele járja be a világot

Meglehetősen hosszú és közhelyek sokaságát sem nélkülöző felvezetéssel indította beszédét Orbán, majd kimondta a tételmondatát: „nem egyszerűen válság zajlik a világon”.

Ez csak a felszín. Valójában sokkal többről van szó, mert – szerinte – korszakos változás tanúi vagyunk. Visszavonhatatlanul lezárult a világban egy 80 éves, Közép-Kelet-Európa történetében egy 20 éves időszak.

Orbán párhuzamot vont az 1929-33-as nagy gazdasági világválság és a mai helyzet között. A múltban az áruk túltermelése, napjainkban viszont a pénz túltermelése okozta a válságot. Ez annak köszönhetően alakulhatott így, mert a világ egy olyan pénzügyi rendszert épített föl, ahol egyre-inkább nem volt meg a hitelek mögötti fedezet.

Az államok egész egyszerűen elengedték a bankok kezét. A pénz, a tőke így ki tudott bújni a nemzetállami keretek közül. A pénz és a piac mindenhatóságára épülő világ volt ez.

A globális válság miatti átrendeződés nyomán lezajlik a világ újrafelosztása. Ez azt jelenti, hogy minden megváltozik: a nemzetközi erőviszonyok, a politikai és a gazdasági-pénzügyi rendszerek is.

A jövőben ezért ésszerűbb arányok, mértéktartás szükséges és az, hogy a világ természetes rendjét felismerve ésszerű szabályokat (lényegében korlátozásokat) alkossanak.

Az orbáni jövőképben a nemzetállamok megerősödése várható. A nemzetközi pénzpiacokat sürgősen a felügyeletük alá kell vonni.

Orbán ezzel nemcsak szembemegy az általános globális tendenciákkal (vö. egyetlen állam sem tudja maga leküzdeni a válságot), hanem megkérdőjelezi a nemzetközi szervezetek (pl. IMF, Világbank vagy akár az EU) kompetenciáját is.



Magyarországot a „reménytelenség emberei” irányítják

A világtrenddel ellentétben – Orbán szerint – itthon nincs változás. A kormánypárt kormányzás helyett csak az ellenzékkel foglalkozik, nem törődik az ország dolgaival.

A kormány tagjai tehát alkalmatlanok a feladatuk ellátására, s így szerinte nem is lesz változás addig, amíg nem cserélődnek le a vezetők.

S hogy mit kellene tennie a kormánynak?

Orbán szerint elsősorban népjóléti politikát kell folytatni: munkát és jövedelmet kell az embereknek biztosítani. A beszédében újra előkerült az egymillió munkahely ígérete és a multinacionális cégek helyett a kis- és középvállalkozások támogatása is. A szerinte romló közbiztonságot is helyre kell állítani.

Szavai szerint a szocialisták kormányzása alatt nőtt a munkanélküliség és az államadósság is, és lassult a gazdasági növekedés. Az ellenzéki vezető szerint a magyar gazdaságot a saját lábára kell állítani.

A kormány reformjaival az a legnagyobb baj szerinte, hogy nem a megfelelő emberek csinálják. Ezenkívül ostorozta a túlzott mértékű privatizációt is (amely egyébként az Orbán-kormány alatt sem torpant meg, sőt!).

Orbán természetesen most sem árulta el, hogy milyen forrásokból valósítaná meg az elképzeléseit. Miből teremtene egymillió munkahelyet? Milyen pénzből pörgetné fel a gazdaságot?

Ez azért gond, mert így – minden ellenkező (jó)szándéka ellenére – könnyen „populista ígérgetőnek” tűnhet.

„Nem legyőzni akarjuk a kormány politikáját, hanem túl akarunk rajta lépni. Vissza akarjuk kapni az országunkat azoktól, akik magánvállalatként kezelték és csődbe vitték” – jelentette ki óriási tapsvihar közepette Orbán.

Beszédét nem a tőle megszokott (amúgy Berlusconitól kölcsönzött) Hajrá Magyarország formulával zárta le, hanem a válságra való tekintettel egy másik híres ember mondását fordította le magyarra:

„Új irány Magyarország. Új irány, magyarok!”