Gyurcsány ezt is elveszi tőlünk

A fokozatos korhatáremelés 2016-tól indul el olyan módon, hogy az az egyes korosztályok számára évente négy hónappal emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az 1962-ben születettek lesznek azok, akik először 65 évesen mennek nyugdíjba, 2027-ben.
Szűcs Erika bejelentette azt is, hogy a 13. havi járandóság beépül a nyugdíjukba azoknak, akik 2009-ben nyugellátásban részesültek, és jogosultak voltak erre a juttatásra. Mivel a maximum 80 ezer forintos éves összeg havi bontásban épül be a nyugdíjba, a plusszösszeg havonta legfeljebb 6.670 forint lehet.

A miniszter azt mondta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a 13. havi nyugdíj rendszere nem fenntartható, ezért javasolják a megszüntetését.

A jövőben nem csak a korhatár előtti nyugdíjasoknak, hanem minden nyugdíjba vonulónak meg kell szüntetnie a munkaviszonyát. A korhatár feletti nyugdíjas nyugdíj mellett újra vállalhat munkát.

A szakminiszter közölte: az intézkedésektől azt várják, hogy aki tud, minél tovább dolgozzon.

Az évi nyugdíjemelés kiszámítása is megváltozik a jövőben: a javaslat szerint megmaradna a svájci indexálás "logikája", ám az arány eltérő lenne, a GDP-növekedéstől függően. Így például egy 2-3 százalékos GDP-növekedésnél 80 százalékban az árak alakulását, míg 20 százalékban a keresetek növekedését vennék figyelembe. Nagyobb gazdasági növekedés esetén a két tényező közötti különbség csökkenne, és 4 százalék feletti GDP-nél 50-50 százalékra egyenlítené ki egymást az arány.

Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte: az intézkedésektől azt várják, hogy mérsékelni tudják 2020-tól a nyugdíjkiadások növekedését. Ez azt jelenti, hogy 2050 körülre (intézkedés nélkül) számított 12 százalék körüli nyugdíjkiadások aránya visszavihető 9 százalékra.