„Új korszak kezdődik az őssejtkutatásban” – ujjongott Robert Lanza az Advanced Cell Technology Inc. munkatársa, hozzátéve, hogy az elnök cselekvése véget vetett „az amerikai tudománytörténet egy szomorú fejezetének. Hihetetlen, mennyi fontos kutatás szenvedett késeldelmet a szabályozások miatt.”

Obama rendelkezése feloldja elődje, George W. Bush 2001-ben elrendelt, a humán embriókból nyert őssejtekből létrehozott új sejtvonalakkal végzett kutatások állami támogatására vonatkozó tiltását. Bár állami támogatásban nem részesülhetnek, az amerikai tudósok most már szabadon dolgozhatnak a magánlaboratóriumokból, például meddőségi klinikákról származó új őssejtvonalakkal.

Curt Civin, a Marylandi Egyetem Őssejtbiológiai Központjának igazgatója „nagy napnak” nevezte ezt, ám arra óvott mindenkit, ne várjon a közeljövőben nagy áttöréseket, de elmondta, hogy a tilalom feloldása fel fogja gyorsítani a kutatásokat. „A kísérletekhez idő kell. Az embereken végzett kísérletek eredményei pedig még több időbe telnek, néha évekbe, máskor évtizedekbe. Azonban nagy a kereslet, az izgalom, sok a terv és még a pénz is sok” – nyilatkozta Civin.

A kutatók azért szeretik az embrionális őssejteket, mivel azok elméletben bármilyen más emberi sejtté alakulhatnak, miközben a felnőtt őssejtek természetüknél fogva kevésbé rugalmasak. „Ha tudnánk, hogyan dől el, melyik sejt milyen másik sejtté alakul a szervezetben, illetve hogyan marad nyugalmi állapotban, vagy hogyan kezdenek működni és lesznek differenciálatlan sejtek, mint a daganatokban, rengeteg betegséget lennénk képesek befolyásolni” – magyarázta Civin.

Ezen mechanizmusok megértése segít a tudósoknak abban, hogy új stratégiákat dolgozzanak ki a betegségek ellen, sejtek átültetésével, illetve egy adott betegség megelőzésére új gyógyszerek vagy módszerek segítségével. Civin szerint a felnőttekből nyert őssejtek jobban használhatók transzplantációra és gyógyszerek előállítására. „Azonban az embrionális fejlődést csak embrionális őssejtek felhasználásával tudjuk tanulmányozni.”

A Nobel-díjas Harold Varmus, a Fehér Ház vezető tudományos és technológiai tanácsadója szerint a tudósoknak meg kell határozniuk, melyik sejttípus használható a legjobban a sejtalapú terápiában, „és még mindig ezen dolgozunk. Most meg kell határozni, hogy ezek a sejtek helyettesíthetik-e a humán embrionális őssejteket a terápiában.”

Michael West, a Kaliforniában székelő Biotime vezérigazgatója úgy véli, az őssejtkutatás orvosi előnyei semlegesíthetik az amerikai „bébibumm”-generáció öregedésével járó fenyegető költségvetési válságot. „A bébibumm árhulláma húszszorosa lesz annak a válságnak, mint ami most zajlik és a tarsolyunkban vannak olyan potenciális terápiás lehetőségek, amelyek csökkenthetik a költségeket.”