Jegyen vizsgálóbizottság és feljelentés az MVM ügyei miatt

A KDNP-s képviselő elmondta, hogy 2005-ben kft. alakult a magyar nemesítésű és szabadalmú energianád termesztésére, a kft. az MVM-mel kezdett tárgyalásokat a kivitelezésre 2006-ban.

Medgyasszay László szerint az MVM a Paksi Atomerőműn keresztül tulajdonhoz kívánt jutni a kft-ben. Hozzátette: sajtóhírek szerint az MVM által biztosított hitel segítségével kezdődött meg Bátonyterenyén egy kétmilliárd forintos mikroszaporító üzem építése, de a beruházás a finanszírozás elakadása miatt fél év után leállt.

Az ellenzéki képviselő úgy vélte, továbbra sem világos, hogy állami százmilliók állnak-e a bátonyterenyei üzemben. Hozzátette: az MVM nem válaszolt arra a kérdésre sem, hogy utalt-e egy bécsi bankba 6,35 millió eurót, amiből végül csak 3 millió jutott el az üzem építésére.

Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára válaszában egyetértett azzal, hogy az ügylet valóban furcsa, tisztázandó és feltárandó minden részletében.

Azt lehet tudni, hogy az említett cég 2006-ban megkereste a Paksi Atomerőművet és együttműködést ajánlott - közölte a politikus, aki szerint az erőmű magas kockázatúnak tartotta az üzletet, azaz Paks elállt az erőmű létesítésének tervétől.

Az államtitkár szerint az MVM vezetésének nincs tudomása olyan szerződésről, amelyet a Nád MPS-H Kft-vel kötöttek volna.

Keller László azt mondta, az ügyet bonyolítja, hogy az MVM korábbi vezetésének időszakában vélhetően a projekt előkészítése miatt tényleges átutalások, pénzügyi teljesítések történtek, de nem a Nád MPS-H Kft. felé.

Hozzátette: azt lehet tudni, hogy a bécsi Meinl banki átutalás megtörtént, de nem tudják, mire használták az összeget.

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását és feljelentést szorgalmazott.

Az Országgyűlés 185 igen, 174 nem szavazattal és egy tartózkodással fogadta el az államtitkár válaszát.