Nehéz szülésnek tűnik az Élelmiszer Termékpálya Kódex szövegének elfogadása. Mint azt már előzőleg megírtuk, Gráf József agrárminiszter kezdeményezése kezdetben nyitott ajtókat döngetett, sőt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is az ügy mellé állt. Ennek lényege, hogy a magyar boltokban 80 százalékban magyar áruk szerepeljenek.

Persze az ördög a részletekben rejlik. Mert addig könnyű egy ötletet támogatni, míg annak egyik oldalát látjuk csak. Azzal nyilvánvalóan mindenki tisztában van, hogy a magyar áruk előtérbe helyezésével mindenki nyerne: egyrészt sokkal biztonságosabbak, hiszen a különféle hatóságok a hazai termékeket szigorúan ellenőrzik, másrészt a magyar munkahelyek megőrzéséhez logikus, hogy magyar árukat kell venni.

Bizonytalan a megegyezés

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az etikai kódex ötletét éppen emiatt vetette fel. Ám ez egyelőre kevésnek látszik az üdvösséghez. Az előzetes hírekkel ellentétben a megegyezés még messze nem biztos. A HírExtra birtokába jutott egy levél, melyet az egyik országos élelmiszerüzlet lánc beszerzési vezetője írt. Ebben kifejti, a kódex végleges szövegezése még nem készült el, egyelőre csupán a tervezetét ismerik, amely még több ponton is változhat.

Ennek azért van jelentősége, mert ez azt mutatja, messze nem olyan rózsás a helyzet, ahogy azt Gráf József egy hónappal ezelőtt beállította. Akkor csupán egy hetet adott az aláírásnak. Az vagy optimista jóslat volt, vagy szakmai hiba – azaz nem mérte fel, milyen konfliktusok lehetnek a kódex körül. Merthogy vannak.

Úgy tudjuk, a 80-20 százalékos magyar-külföldi arányt többen nem tartják elfogadhatónak. Sőt, a CBA áruházlánc elhatárolódik azoktól, akik ezt nem fogadják el. Hogy kik ezek, arról nem szól a fáma.

A résztvevők

A kódex ügyében megkerestük az agrárminisztériumot, akik elmondták, ők alapjában véve csak koordinálják az egyeztetéseket, és csupán egyfajta keretet adnak neki. A tartalmi részébe nem igazán szólnak bele. A tárgyalásokon a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, az Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ), és az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) vesz részt.

Éder Tamás, az ÉFOSZ delegáltja elmondta, nem nyilatkozhat a tárgyalások menetéről azok lezártáig. Megerősítette viszont a HírExtra információit, miszerint hétfőn újabb tárgyalási forduló lesz. Azt nem tudta megmondani, mikor lehet aláírás a dologból. Kérdésünkre elmondta, az is benne van a pakliban, hogy még hetekig húzódik az ügy. Ám, ha néhány héten belül nem tudnak megegyezni, akkor - mint mondta - nem sok értelmét látja a további egyeztetésnek. Éder Tamás emlékeztetett arra is, az országgyűlési határozat arról szólt, hogyha nincsen megállapodás, akkor törvényileg kell szabályozni a kérdést.

Vámos György, az OKSZ elnöke jóval optimistább volt. Megkeresésünkre elmondta, kb. 50 pontról szólnak a tárgyalások, ezek közül csupán néhány van nyitva. Így jó esély van rá, hogy ezekben megállapodás születik, és valószínűleg már a jövő héten véglegesítheti a kódex szövegét.

Törvénnyel szabályozni?

De mi van, ha a pesszimistább jóslat válik be és nem lesz megállapodás? Ekkor jönne a törvényi kezelése a történetnek. Ám ez bizonyos nehézségekbe ütközhet. Ugyanis az Európai Unió jogrendje szerint egyik nemzetállam sem különböztetheti meg az EU tagállamokból származó termékeket. Azaz, nem lehet olyan törvényt hozni, mely a magyar árut a spanyol vagy a francia elé helyezi. Éder Tamás erről azt mondta, vannak olyan pontjai a kódexnek, amit meg lehet törvényileg is határozni, de van, amit nem. Személyes véleménye szerint az országnak jóval hasznosabb lenne, ha megállapodnának a kódexben.

A minisztériumban felvetésünkre, miszerint mi lesz, ha még sem lesz megállapodás, elmondták: a törvényjavaslatot már elkészítette a tárca, így ha szükséges, azonnal be tudják nyújtani a Parlamentnek.

A történet tehát a végéhez közelít. Hogy mi lesz a vége nem tudható, de az biztos, hogy a kódex elfogadása nagyot lendíthet a hazai élelmiszerek piacán, így mindannyian drukkolhatunk, hogy pozitív eredménnyel zárulnak az egyeztetések.