A tengerészek foga

A tengerészek földi maradványait két évtizede tárták fel La Isabelában, az Újvilág első európai városában. Az első európai telep kevesebb, mint öt évig állt fenn, ám ennek ellenére templommal és vámházzal is rendelkezett. Az elhunytakat a templom sírkertjében temették el minden formaság, vagyis koporsók, vagy szemfedél nélkül - olvasható a Science Daily című tudományos hírportálon.

A történészek eddig azt feltételezték, hogy La Isabela lakossága kizárólag férfiakból, Kolumbusz 17 hajójának legénységéből állt. Ám a 20 csontváz vizsgálata alapján kiderült, hogy a spanyol tengerészek mellett bennszülött asszonyok és gyermekek is éltek. Mi több, afrikai származású egyének is voltak közöttük, vagyis a fekete kontinens szülöttei Kolumbusz idején érkeztek az Újvilágba, s nem évtizedekkel később rabszolgaként.

T. Douglas Price, a University of Wisconsin-Madison antropológiaprofesszora munkatársaival három telepes fogzománcát vetette alá izotópvizsgálatnak. A szén-, oxigén- és stronciumizotópok vizsgálta azt mutatja ki, hogy honnan származnak ezek az emberek, s gyermekkorukban mivel táplálkoztak.

A szénizotóp arra enged következtetni, hogy mivel táplálkozott az egyén, amikor a maradandó fogai kinőttek.

Azoknál, akik főleg kukoricával táplálkoznak, más a szénizotópok aránya fogzománcban, mint azoké, akiknek rizs és gabona szerepel az étrendjében.

"A magas szénizotóp-koncentráció azt jelzi, hogy az illető kukoricával táplálkozott az Újvilágban, vagy kölessel Afrikában, vagyis olyasmivel, ami abban az időben nem fordult elő Európában" - emelte ki James Burton, aki részese volt a vizsgálatnak.

Az oxigénizotóp a vízfogyasztásról és részben a származási helyről árulkodik. Az oxigénizotópok aránya a vízben ugyanis a forrás földrajzi szélességétől, valamint az óceántól való távolságtól is függ. A stroncium viszont 12 éves korig épül be a fogzománcba, s értéke megegyezik a környezet stronciumszintjével. Amennyiben valaki egy helyen élte le az életét, az érték megegyezik sírja környezetének stronciumszintjével, ha elvándorol, akkor eltérés tapasztalható.

A három egyén, akinek fogzománcát izotópvizsgálatnak vetették alá, 40 év alatti férfiak voltak, akiknek szénizotóp-értékei arra utalnak, hogy az Óvilágból származtak. Egyikük vélhetően Afrikában látta meg a napvilágot.

Ismert tény, hogy felfedezőútjain egy afrikai rabszolga állt Kolumbusz Kristóf személyes szolgálatára. Az új vizsgálat arra deríthet fényt, hogy az afrikaiak sokkal nagyobb szerephez jutottak, mint eddig hitték, az Újvilág felfedezésében.

A stronciumvizsgálatokat még nem fejezték be, mivel az értékeket még nem hasonlították össze a spanyolországi adatokkal. Az összevetés segít majd meghatározni az elhunytak személyazonosságát.

"Az összes tengerész születési helyét, korát feljegyezték Sevillában, mielőtt Kolumbusz hajóhada elindult második útjára. A stroncium segítségével személyazonosságukat reméljük megállapítani" - nyilatkozta T. Douglas Price.

A csontvázak vizsgálata azt is kiderítette, hogy a tengerészek alultápláltak voltak és skorbutban szenvedtek: a betegség, amelyet a C-vitamin hiánya vált ki, az összes tengerészt sújtotta a XV. században. Az expedíció feljegyzései szerint a tengerészek, beleértve Kolumbuszt, megbetegedtek nem sokkal azután, hogy a hajóhad kikötött Hispaniola szigetén. Feltehetően közülük kerültek ki azok, akiket elsőként temettek el La Isabellában.