Kis áttekintés

Igazából, az előző cikkünk óta az égadta világon semmi nem történt a térségben - a heves diplomáciai csatározásoktól eltekintve. Észak-Korea továbbra is makacsul ki akarja lőni a Tapeodong-2 elnevezésű nagy hatótávú rakétáját, a világ többi része pedig továbbra is hevesen ellenzi. Phenjan szerint a későbbi, saját készítésű műhold fellövése miatt elengedhetetlen ez a kísérlet, a világ pedig továbbra is attól fél: akár atomtöltet szállítására is alkalmas lehet. De miért is akarja Észak ennyire kilőni azt a rakétát?

A nyilvánvaló okokon kívül - kedvezőbb feltételek kicsikarása erődemonstrációval és Obama próbatétele - egyéb más tényezők is nagyban befolyásolják a fellövést, épp ezért annak elmaradása minimális. Kim Dzsong Il hosszan tartó betegség után tért vissza, így mind a népnek, mind saját vezérkarának bizonyítani kell, hogy épp olyan életerős még, mint állama - ennek jelképe a rakéta kilövése.

Az is fontos Észak számra, hogy ugyanazt a műholdfellövő technikát hamarabb mutassa meg a világnak, mint Déli szomszédja: ott júliusban tesznek kísérletet egy hasonló rakéta kilövésére. Valamint Északnak a rakétatechnológia azon kevés exportcikkei közé tartozik, amire viszonylag nagy a kereslet, így a gazdaságot is megdobhatná egy sikeres kísérlet.

Diplomácia-karate

A hatoldaló tárgyalások 2008 vége óta megfeneklettek, és nem mozdulnak semerre. Azonban a rakéta most egy erős lökést adhat neki, igaz épp a széthullás irányába. Amerika bejelentette hogy háborús provokciónak értékeli a rakéta kilövését, és Japánnal valamint Dél-Koreával együtt kilátásba helyezte, hogy le is lövi azt. Észak a lelövést egyértelmű háborús cselekedetnek titulálja - amiből ténylegesen háború is kirobbanhat.



Érdemes megjegyezni, hogy Japán a Tapeodong-1 kilövése után építette rakétapajzsát amerikai segítséggel, és még soha nem volt élesben kipróbálva - a japán külügyminiszter szerint ezért nem is lesz egyszerű dolog lelőni a közeledő rakétát.

Eközben Kína eddigi álláspontjától eltérően viselkedik: látszólag - bizonyos mértékig - támogatja Észak terveit. Ugyanis keddi bejelentésében kifejtette, hogy az Észak ellen folytatott diplomáciai hadjárat csak akadályozza a tárgyalásokat, és hogy a készülő újabb szankciók megsértenék a hat ország által elfogadott 2005-ös megállapodást. A dolgot külön árnyalja, hogy Kim szerint Kína Észak legjobb hátvédje - és hogy Oroszország sincs túlságosan más állásponton.

Mi történhet?

Maradjunk legalább kezdetben a legvalószínűbb forgatókönyvnél, vagyis hogy április elején kilövik a rakétát. Ha menet közben magától felrobban - mint tette azt 2006-ban is -, akkor az Észak kudarca, és rajta kívül mindenki fellélegezhet. Ha nem, akkor már számos változat lép életbe.

Szintén valószínű, hogy sikeres kilövés esetén több szárazföldi terület felett áthaladva (van köztük amerikai bázis és Japán is), a tengerbe csapódik és elsüllyed. Ha egyik leváló darabja valakit agyonüt, abból hatalmas botrány lesz, de más nem. Viszont maga a kilövés várhatóan további szankciókat von maga után Amerika, Japán, és Dél részéről. Azonban ezek túl sokat nem fognak érni - az eddigiek mellett -, ENSZ szankciót pedig Kína és Oroszország vétójoga miatt nem fognak tudni alkalmazni. A tárgyalások véget érnek, Dél befolyása és valutájának értéke rövid időre csökken és Phenjan ismét saját dicsfényében tetszeleghet a világ előtt.

Azonban, ha sikeres elindítás után valamely ország kilövi a száguldozó rakétát, annak nagy valószínűséggel háború lesz a vége. Az egyesített déli-amerikai (és talán Japán) erők elemzők szerint gyorsan, de nagy veszteséggel kerekednének felül Észak hatalmas haderején, ami a kommunista rezsim bukását okozná. Ám Phenjan még a háború lezárása előtt megszórhatja rakéták ezreivel Japánt és Délt - ami újabb gazdasági összeomlást okozna a térségben.

Bármi is történjen, még az életben nem volt ekkora dobverés egyetlen rakéta körül - jelképezzen az akármit. Ha minden érintett fél komolyan veszi, akkor akár a harmadik világháborút is elindíthatja - bár ilyen drasztikus következményeket egyelőre csak suttogva emlegetnek. Ám ha nem lesz háború, akkor az észak-koreai konfliktus csak tovább húzódik, és Kim haláláig biztosan nem lesz vége - bár valószínűleg az után sem.