Újabb európai ország az IMF-segélyezettek körében

Magyarország, Ukrajna, Izland, Lettország és Szerbia után Románia a hatodik európai ország, amely IMF-hitelt kap. Egyre-másra roggyannak meg a kelet-közép-európai térség országainak költségvetési egyensúlyai és a folyamat még korántsem ért véget. (A következő ország Bulgária lehet.)

Magyarország és Lettország után Románia az Európai Unió harmadik tagországa, amely folyó fizetési mérlegének és államháztartásának tetemes hiánya miatt külső pénzügyi segítségre szorul. Említésre méltó tény továbbá az is, hogy a bajba jutott kelet-közép-európai uniós tagállamoknak nyújtott hitelek között a Romániának juttatott támogatás lesz a legnagyobb összegű.

A román gazdaság borús kilátásai

„Románia gazdasága az idén is növekedni fog” – jelentette ki március elején Traian Basescu román államfő. Ő továbbra is bizakodó, viszont a számok és a tendenciák egészen mást mutatnak.

Az elnök szerint 1,5-2 százalékos növekedés is elképzelhető idén, dacára egyes, visszaesést jósló becsléseknek.

Az optimista elnöki jóslatot korábban osztotta a hivatalos kormányzati várakozás is, mert az idei román költségvetést 2,5 százalékos GDP-növekedésre alapozták. Azonban a látványos gazdasági visszaesés miatt a kormány ma már ezzel szemben egy százalékos gazdasági visszaeséssel és 3,5 százalékos költségvetési hiánnyal számol.

Tény, hogy tavaly 7,1 százalékos GDP-növekedést könyvelhetett el Románia. Közgazdászok szerint azonban a kelet-európai ország sem vonhatja ki magát az általános világgazdasági válság hatásai alól, és ezt tükrözi majd a gazdaság idei alakulása.

Az Európai Bizottság januárban 1,8 százalékos GDP-növekedést valószínűsített Romániának erre az évre, és 2,5 százalékosat jövőre. A Nemzetközi Valutaalap már jóval borúlátóbb: a nemzetközi szakértők szerint a román gazdaság 4 százalékot fog visszaesni, a költségvetési hiány pedig 4,7 százalékos lesz.

Mennyi lesz az annyi?

A most megállapított mintegy 20 milliárd euróra rúgó kölcsönhöz a Nemzetközi Valutaalap 12,95 (a babonás román tárgyalók miatt nem 13), az Európai Unió 5, a Világbank pedig 1,5 milliárd euróval járul hozzá. További egy milliárd eurót pedig más pénzügyi intézetek bocsátanak rendelkezésre.

A megállapodás szerint Románia a következő öt évben kamatmentesen használhatja fel a kölcsönt, ezután háromtól öt évig nyújtható visszafizetési időszak következik. A hitel kamata 3,6 százalékos lesz.

Jeffrey Franks, az IMF-delegáció vezetője elmondta, hogy a román kormánnyal aláírt megállapodást (hasonlóan a szerbekkel kötött hitelszerződésben foglaltakhoz) a Valutaalap washingtoni menedzserei ellenőrzik majd és a kölcsön első részlete májusban lesz elérhető.

Filip Keereman, az Európai Bizottság tárgyalódelegációjának vezetője pedig arról tájékoztatott, hogy az EU forrásainak folyósítása tovább fog tartani, mert a Bizottságnak először javaslatot kell tennie a Miniszterek Tanácsa felé, így a kölcsön legkorábban csak júliusban lesz elérhető.

A hitel ára

Az érintett felek a megkötött hitelszerződésről eddig meglehetősen kevés konkrétumot árultak el.

Annyi bizonyos, hogy Romániának a költségvetés egyensúlyát kell mindenekelőtt fenntartania. Ennek érdekében pedig az országnak javítania kell a közigazgatás hatékonyságán, és fel kell gyorsítania a szerkezeti reformokat.

Emil Boc román miniszterelnök annyit azért megjegyzett, hogy a megállapodás megelőző jellegű, és nem érinti sem az egységes adókulcsot, sem az áfát. Ezek növelése véleménye szerint „nem lenne egészséges” a román gazdaság szempontjából. Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy a fölvett külföldi hitel kétharmada fölött a Román Nemzeti Bank, a fennmaradó összeg fölött pedig a pénzügyminisztérium rendelkezik majd.