Egy hét alatt teljesítették a "kéthetes tervet"
Vasárnap estére végre sikerült megtalálni a miniszterelnök-jelöltet. A jelenlegi nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert, Bajnai Gordon lehet az új kormányfő, ehhez már „csak” az kell, hogy az országgyűlés is megválassza.
2009. március 30. hétfő 12:29 - Kesjár Norbert
Miért kellett keresgélni?
Gyurcsány Ferenc a március 21-én tartott MSZP-kongresszuson
jelentette be, hogy lemond a kormányfői posztról. Az új miniszterelnök kiválasztására két hetet adott, s elképzelése szerint, ha megtalálják a jelöltet, akkor a konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtásával – így megkerüli az államfőt – történhet majd meg a miniszterelnök-csere.
Az MSZP részéről először
Lendvai Ildikó beszélt hivatalosan arról, hogy milyen jelöltre számítanak. A frakcióvezető nyilatkozata szerint:
„A frakció ülése után beszélgetünk, a frakció mandátumot adott arra, hogy minél gyorsabb tárgyalásokat folytassunk valamennyi parlamenti, politikai egy nemzeti – tehát széles összefogásra számítható – kormány érdekében. Mandátumot adott arra is, hogy az összefogás kapujának szélesre nyitása azt is jelenti, hogy nem a pártból és nem a frakcióból választunk feltétlenül miniszterelnököt.
Nem párttagkönyvet kérünk a miniszterelnök jelöltektől. Olyan jelöltekben gondolkodunk, nem csak a miniszterelnöki poszton, hanem a miniszteri posztokon is, akik képesek a válság határozott kezelésére és a bizalom elnyerésére.
Olyan miniszterelnököt szeretnénk, amely lehetőséget nyújt a társadalmi támogatás szélesítésére, akinek teljesítménye, szakmai tapasztalata és neve, a sikeres kormányzás egyik feltételét jelenti.”
Elég sok név felmerült
Cirkusz
Már-már bohózattá alakult a miniszterelnök-jelölt kiválasztása. Rengeteg név merült fel, némelyik egészen komolytalanul hatott. A kialakult helyzetért azonban csak részben felelősek a politikusok. Bár az a politikusok hibája, hogy nem volt megfelelő a közvélemény (és a jelöltek) tájékoztatása, a "cirkuszt" tovább fokozta, hogy a média munkatársai szorgalmasan „betöltötték az űrt”, azaz minden percben újabb és újabb neveket röppentettek fel „nevét elhallgatni akaró”, „meg nem nevezett” és „titkos” informátorokra hivatkozva.
Utólag már tudjuk, hogy a kormányfő lemondása teljesen előkészítetlen lépés volt. Gyurcsány Ferenc ugyanis nem gondoskodott utód-jelöltről, hanem teljes egészében rábízta azt a pártokra.
Kezdetben még egy „nemzeti kormányban” bíztak a szocialisták, de nyilvánvalóvá vált, hogy sem a
Fidesz-KDNP, sem az
MDF támogatására nem számíthatnak. Egyedüli partnerként most is csak az SZDSZ jöhetett szóba. Ez pedig azt jelentette, hogy nem sikerült az alapvető célkitűzést – a széles összefogást megteremtő kormány létrehozását – elérni.
Az MSZP kedden három jelöltet nevezett meg: Glatz Ferencet, Surányi Györgyöt és Vértes Andrást ajánlották az SZDSZ figyelmébe. A liberális párt válasza az volt, hogy ők csak Surányi Györgyöt tudják elfogadni, a másik kettő jelöltet nem.
Surányi csak azzal a feltétellel vállalta volna a feladatot, ha a Fidesz nem támadja. A Fidesz vezető politikusai azonban elvi kérdést csináltak a dologból és – bár hangsúlyozták, hogy nem a személlyel van bajuk – elzárkóztak attól, hogy bármilyen új kormányt támogassanak, helyette az országgyűlés feloszlatását és az előre hozott választásokat tartanák az egyedüli lehetséges megoldásnak.
A volt jegybankelnök tehát nem vált kormányfő-jelöltté.
Ezután a szocialisták újra összeültek és pénteken új nevet dobtak be: Takács Jánost, egy addig viszonylag ismeretlen vállalkozót jelölték, de őt az SZDSZ rögtön visszautasította.
A liberálisok megelégelték a huzavonát és az alkalommal már ők is jelöltek az MSZP részére. Általános meglepetést okozva
Bokros Lajost nevezték meg.
Bokrosról hamar kiderült, hogy csak abban az esetben vállalná, ha a saját programját valósíthatja meg és ezért ő is visszautasította a felkérést.
A hétvégén felpörögtek az események
Az MSZP vezetőinek második vonala, a megyei elnökök szombat délelőtt
megbuktatták Gyurcsány Ferencet, aki megerősítette, hogy a következő pártkongresszus nemcsak miniszterelnök-jelöltet, hanem új pártelnököt is fognak választani.
A bejelentés ellenére Gyurcsány jelöltjét,
Bajnai Gordont elfogadták miniszterelnök-jelöltnek. Bajnai most is miniszter (a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot vezeti), s neve már régebben is felmerült, mint lehetséges kormányfő.
Az utód kiválasztása után Bajnai megerősítette a tényt és azt is, hogy elvállalná a feladatot. Ehhez 2 feltételt támasztott: az egyik, hogy vasárnap éjfélig az SZDSZ is fejezze ki a támogatási szándékát, a másik pedig az, hogy szerződne az őt támogató képviselőkkel azért, hogy később ne hátráljanak ki mögüle.
Miután Bajnai Gordon ismertette a gazdasági elképzeléseit a SZDSZ-szel, mind a párt ügyvivői testülete, mind a parlamenti frakciója
megszavazta őt miniszterelnök-jelöltnek.
Egy, csak egy legény van talpon a vidéken
Ma reggel pedig
Gyurcsány Ferenccel közösen sajtótájékoztatót tartott, ahol Gyurcsány őt már úgy mutatta be, mint Magyarország következő miniszterelnökét.
Bajnai Gordon elmondta, hogy a következő hetekben egyeztetést kezdeményez a válságkezeléséhez hozzátenni tudó és akaró szakmai és politikai szervezetekkel, köztük az Országgyűlés valamennyi pártjával.
„Nekem nem számít ki bal és ki jobboldali. Partnere és együttműködő társa kívánok lenni mindenkinek, akinek van programja és szándéka a válság megoldására, a magyar gazdaság és ezen keresztül az ország megerősítésére. Magyarországnak mindenki támogatására szüksége van.”
Bajnai kiemelte, hogy a
programjának végrehajtása „fájni fog, sokaktól követel áldozatot, lemondást, érinteni fog minden magyar családot, minden magyar embert, de meglesz az eredménye”.
Szerinte azonban csak ezzel lehet esélye az országnak, mert „Magyarországnak nincs vesztegetni való ideje, nincsenek fölösleges hónapjai arra, hogy az állam működtetésében végre gyökeres változtatásokat hajtsunk végre”.
Bajnai szerint az előre hozott választás „nem ördögtől való, de a válságkezelő kormány és az ország érdekét szolgáló, gyors és határozott lépesek végrehajtása mindaddig jobb megoldás Magyarország számára, mint bármi más, amíg a program megvalósításához megvan a parlament felelős többségének határozott és nyilvánvaló támogatása”.
A kormányfőjelölt beszédében hangsúlyozta: „Nem fogok tétlenkedni, nyíltságot, egyenes beszédet ígérek.”
Vég(r)e.