A tudományos újságírók szakmai szervezete minden évben megszavaztatja tagjait arról, hogy kit tartanak az Év tudósának.

"A mai világban ugyanis nem mindig elég a tudományhoz a szakértelem, azt el is kell +adni+. Hazánkban szerencsére sok olyan tudós van, akik nem csak színvonalas szakmai munkára képesek, sőt világszínvonalú eredményeket érnek el, hanem érdekesen, munkájukat, tudományterületüket élvezetesen, közérthetően tudják bemutatni" - olvasható a TUK közleményben.

A korábbi években Simonyi Károly, Csányi Vilmos, R. Várkonyi Ágnes, Falus András, Csermely Péter, Vekerdi László, Vámos Tibor és Freund Tamás kapta meg az elismerést.
Mint Palugyai István, a TÚK elnöke kiemelte, szinte egyhangú döntéssel választották a tagok Lukács Bélát, aki a díj mellé egy "csillagot" is kap, utóbbi az Orion csillagképben található. A díjazott Okosabbak vagyunk-e, mint a régiek? címmel tartott előadást.

Lukács Béla 1947-ben született Budapesten. 1970-től a Központi Fizikai Kutatóintézet munkatársa, jelenleg a KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója. 1980-ban lett a fizikai tudományok kandidátusa, 1988-ban pedig a doktora, 1995-ben megkapta az MTA Fizikai Díját. Kutatási területei: általános relativitáselmélet, kozmológia, nehézionfizika, akusztikai beszédfelismerés, színelmélet. 126 publikációja jelent meg, s nevéhez két és fél magyar nyelvű ismeretterjesztő könyv fűződik. 1990-ben jelentet meg az Utazások térben, időben és téridőben című műve, 2005-ben a Titkok a múltból című könyve.

A "fél kötet" a Corvina Kiadó gondozásában látott napvilágot Beszélgetés nem csak tudományról címmel, amely Révai Gábor Lukács Bélával és Csányi Vilmossal készített interjúkat tartalmazta.

A TUK méltatása szerint Lukács Béla tudomány népszerűsítésének sajátos, utánozhatatlan alakja, aki évtizedek óta tart ismeretterjesztő előadásokat részecskefizikáról, kozmológiáról relativitáselméletről, kvantummechanikáról, de akkor sem jön zavarba, ha nem szűkebb kutatási területéről kell beszélnie. Korábban Budapesten a Kossuth Klubban rendezett sorozatok alkalmával beszélt a tavasz színeiről, a benzinről, Atlantiszról, az emberré válásról, az utóbbi években Székesfehérváron szervezett előadásain szó volt közgazdaságtanról, genetikáról, a magyar nyelv rokonságairól, az evolúcióról, sőt a nők működéséről is.

"Ma a világ, s benne a tudomány is annyira specializálódott, hogy sokszor a tudósok sem látják át saját szakterületük minden részét. Nem csoda, hogy a laikusok egy része elidegenedik a tudománytól. Ilyen körülmények között kell aztán közel hoznunk a tudományt és a tudósokat az érdeklődőkhöz. Lukács Béla sikerének titka, hogy elvont tudományos kérdésekről is úgy tud beszélni, mi több, mesélni, hogy azt +földi halandó+ is megérti vagy legalábbis érteni véli" - emeli ki a közlemény.