Az ilyen robottudósok összetett biológia rendszerek kibogozásában, új gyógyszerek tervezésében, a Föld éghajlatának modellezésében, vagy éppen a világegyetem megértésében állíthatók munkába, de egyelőre még egyszerűbb feladatokkal kell megbirkózniuk.

Ross King, a walesi Aberystwyth Egyetem munkatársa kollegáival egy olyan, Adam névre keresztelt robotot alkotott, amely nem csak, hogy kísérleteket végez az élesztő hatásmechanizmusáról, de értelmezni tudja az eredményeket, és képes megtervezni a következő kísérletet. Adam az első robot a világon, amely önálló tudományos felfedezésre jutott, ez esetben a pékek élesztőjének genetikai felépüléséről.

"Egyedül képes hipotéziseket felállítani, majd végrehajtani a kísérleteket. Ellenőriztük, jó eredményeket kapott" - számolt be King egy interjúban. "Emberek már a hatvanas évek óta dolgoztak ezen. Amikor először robotokat küldtünk a Marsra, még csak álmodtak arról, hogy azok önállóan képesek kísérleteket végezni a vörös bolygón. Most képesek vagyunk rá" - tette hozzá a tudós.

A másik, Eve névre hallgató robot az Adaménél sokkal nagyobb agyi kapacitásával új gyógyszerek megalkotásában kap majd feladatokat. King bízik abban, hogy az intelligens robotikus gondolkodás alkalmazása az összetevők tízezreinek szétválogatásában, különösen az elhanyagolt trópusi betegségek, így például a malária területén juthat fontos szerephez.

King a Science című tudományos folyóiratban közölte eredményeit, csakúgy mint a New York-i Cornell Egyetem két munkatársa, akik egy olyan számítógépes programot dolgoztak ki, amely képes kidolgozni a kettős inga mögött álló fizikai törvényeket. Mindössze a számokat megadva, a gép képes volt megfejteni Newton törvényeit.
Hod Lipson, az egyik New York-i kutató azt nem tartja elképzelhetőnek, hogy a robotok révén a közeljövőben elavulttá válnak a tudósok, de azt igen, hogy a robottudósok átvehetnek feladatokat a laboratóriumokban zajló rutinmunkából.