Az indok

A Lehet Más a Politika még márciusban minden parlamenti párthoz írt egy levelet, ugyan azzal a szöveggel. Ebben azt javasolták, hogy az EP-választási kampány során 50 millió forintban maximálják kampány-költésüket. Az LMP szerint erre nagyjából azért van szükség, mert itt a válság, ezek a kampányok pedig pofátlanul sokba kerülnek, így „gazdasági krízisben a politikai elitnek magán kell kezdenie a megszorításokat”. Abban is van némi logika, hogy nem „sok száz millió forinton vásárolt reklámfelületeken kellene tájékoztatni a lakosságot a válság súlyosságáról”.

Ez csak a kimondott rész, de van egy értelemszerűen publikálatlan indok is. Ez pedig az, hogy a politikába való betörést az új pártoknak majd mindig a pénzhiány akadályozta meg. A nagyobb pártoknak bőven van arra tőkéje, hogy több százmilliós - vagy milliárdos - kampányokban reklámozzák önmagukat, de ezt a kis pártok nem engedhetik meg maguknak (ezáltal nem bírnak annyi szavazót megnyerni). De ha maximalizálva lenne az összeg, akkor ők is nagyobb eséllyel indulnának - és a válság megfelelő indok a politikai pénzköltés megnyesésére, amivel az emberek is egyre jobban egyetértenek.

Miért támogatja a Fidesz?

Egyedül a Fidesz jelzett vissza, és abban az állt, hogy igen, ők benne lennének egy ilyen 50 milliós korlátozásban. De miért érdeke egy olyan pártnak, amely szórhatja a pénzt - hisz ő fog választásokat nyerni - visszafognia magát, és ezáltal akár azt a képet is elültetni az emberekben, hogy ő nem is olyan nagy? A válasz egyszerű: mert megteheti.

Ugyanis a legnagyobb ellenzéki párt annyira elbízta magát, hogy tudja: akármit is csinál, az EP választásokon - és nagy valószínűséggel az elkövetkező parlamenti választásokon is - ő fog nyerni. Ezáltal bevállalhat némi szavazatkiesést, cserébe a nép szimpátiájáért - amely lehet több szavazót vonz majd, mint amennyit a kevesebb plakáttal veszítenek -, akik azt mondják majd: „látjátok milyen jó fiúk ezek? Nem szórják esztelenül a pénzt, szemben a többivel”. Ráadásul az LMP-vel való közösködéssel borsot is törhet a többi párt orra alá.

A többiek

Az MSZP próbál minél inkább tudomást sem venni az LMP-ről, hisz bármit is mondanának róluk, azzal elismernék, hogy ők érnek valamit - ami a névben reformer kispárt malmára hajtaná a vizet. Ráadásul szövetkezni nem szövetkezhetnek velük, hisz hatalmas kampány nélkül biztos csúfosat buknának (a nép szimpátiájára ők nem számíthatnak támogatás esetén) , az ellenzésük pedig az anti-MSZP-seket állítaná az LMP mellé és etikailag is kifogásolható lenne. Végül Gyurcsány nem bírta ki, és tett egy mondatot: „Nem lehet más a politika”, amit bukása javában cáfolt - és ami felhívta az LMP-re a figyelmet.

A támogatottságilag a Parlamenti küszöb alatt álló kispártoknak (MDF, SZDSZ) szintén biztos bukás lenne a kis kampány, így az ő támogatásuk is nehezen elképzelhető - ráadásul az SZDSZ csalódott szavazói hajlamosak átpártolni az LMP-hez, így ők ugyanazért nem emlegetik a kispártot, mint a szocik. A KDNP semmit nem csinál a Fidesz nélkül, így őket kár emlegetni. A Jobbik nem parlamenti párt, így ő nem kapott levelet, pedig mind a támogatottságot, mind az anyagi tőkét figyelembe véve érdemes lett volna nekik is küldeni.

Schiffer András szerint a Jobbik azért nem kapott levelet, mert nem parlamenti párt, és az LMP csak a parlamenti pártokat tekinti ellenfeleinek. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy egy demokratikus társadalommal összeférhetetlenek az olyan erők, amelyek radikálisan tagadják egy társadalom tagjainak egyenjogúságát, így a Jobbik mondanivalója fényévnyi távolságba van az LMP szellemiségétől.

Minden esetre nem adják fel. Az LMP ma ült össze kétoldalú tárgyalásra a Fidesszel, és azt remélik, hogy ennek hatására a többi párt is odacsábul majd tárgyalgatni - vagyis megállapodni az 50 milliós költséghatárban. A kérdés most az, hogy mit sikerül elérni?