Két tűz között

A 4,2 milliós ország területe Románia és Ukrajna közt fekszik, az igazi ellentétek mégis Románia és Oroszország közt feszülnek Moldovával kapcsolatban. A két ország úgy rángatja a kis Moldovát, mint két civakodó gyermek a babáját, és ha az egyik elengedné, akkor Moldova függetlensége vagy névlegessé válna, vagy teljességgel eltűnne. Ezt mutatja az ország állampolgársági összetétele is: Ukrajna ,Oroszország és Románia egymással versengve adogatja a moldovaiaknak az állampolgárságot. Hivatalosan minden ötödik - de az is lehet, hogy már minden második - moldovai lakos kettős állampolgársággal rendelkezik.

A kettős állampolgárság a megélhetés miatt is fontos, mivel Moldova Macedóniával versenyzik az Európa legszegényebb országa tisztségéért. Otthon igen nehéz munkát találni, így a legtöbb munkanélküli Oroszországban és az EU-ban keres munkát, amihez nagyon jól jön az orosz, illetve az EU-s román állampolgárság. Az 1991-ben, a szovjet felbomlás után függetlenné vált országban a hatalomért két erő háborúzik. Az egyik az Oroszországgal többször csúnyán összevesző, ám mégis inkább velük szövetséges - az igazi kommunista ideáktól már régen eltávolodott - kommunista párt, a másik az 1918-tól 1940-ig tartó közös múlt miatt Romániával szoros kapcsolatokat ápoló nacionalista liberálisok és demokraták.

A szavazatok következményei

Moldovai Köztársaság Kommunistáinak Pártja (PCRM) 2001 óta vezeti az országot, és választások előtti legutolsó felmérés ezúttal is az össz. szavazatok 45százalékát ítélte neki, ami úgy is jelentős győzelem lett volna. Népszerűségében szerepet játszik a 8 éve az ország elnökeként dolgozó Vladimir Voronin, aki az ország stabilitásának megteremtésének, és az állandó gazdasági növekedésnek köszönheti támogatottságát. Ezt azonban beárnyékolja a Transznisztria avagy Dnyeszteren-túli Köztársaság helyzete (lásd keretes írásunkat). Szavazóik főleg a vidéki, idősebb lakosság köreiből kerülnek ki, akik a kommunistákat a stabilitás garanciájának tekintik.

Az ellenzék főleg abból a három pártból áll, akik átlépték a vasárnapi választásokon a Parlamentbe jutáshoz szükséges 6 százalékos küszöböt. Ezek a Liberális Párt (13%), a Moldáv Liberális Demokrata Párt (12%) és a Mi Moldovánk Szövetség (10%). Ők pártolják az EU csatlakozást, a szabad piacot, és egyes részeik a Romániával való egyesülést is. Szavazóik a városok lakóiból és a fiatalok közül kerülnek ki, akik változtatni akarnak ezen a „szendvics-helyzeten”.

Egyesek szerint a választások tétje az volt, hogy a kommunisták megtartják-e a hatalmat, de a józanabbak inkább azt firtatták, hogy meglesz-e az elnökválasztáshoz szükséges abszolút többség, ami 60 százalék (ehhez 61 hely kell a 101 tagú törvényhozásban). Ez azért fontos, mert Voronin nem töltheti be egymás után harmadszor az elnöki tisztséget, így új elnököt kell választani. Amennyiben nem sikerül összegyűjteni az elnök megválasztásához szükséges szavazatokat, akkor új választást kell kiírni.

Voronin azt is kifejtette, hogy reményei szerint ő lesz a "moldovai Teng Hsziao-ping" - vagyis a legmeghatározóbb politikus az országban, anélkül hogy valamilyen fontosabb tisztséget töltene be (egyes források szerint ezt azért egy parlamenti szóvivői tisztséggel biztosítaná). Végül a kommunisták pontosan 61 helyet szereztek - amihez maga Putyin is gratulált - a majd 50 százalékos szavazati aránnyal, ami azonnal kicsapta a balhét.

A nép fellázad

A szavazás előtt már voltak kifejezetten aggasztó tényezők az ellenzék és a demokrácia hívei szemében. Háromszáz román állampolgártól tagadták meg a belépést az ország határánál a kisinyovi hatóságok mondvacsinált indokokkal, köztük a Class könnyűzenei együttes tagjaitól is, akik a moldovai Európai Cselekvés Mozgalom kampányrendezvényén léptek volna fel.

Kiutasították Moldovai Demokrata-Liberális Párt romániai tanácsadóit is, ráadásul a kormány Romániát ellenségnek kiáltotta ki, azt állítva, hogy „törvénytelen, sőt erőszakos utakon az ország destabilizációját” akarja, valamint „olyan ellenzéki pártok hatalomra juttatását, amelyek hozzá hűségesek”. Sőt abba is beleegyeztek, hogy orosz csapatok Moldova területén maradjanak. Válaszul Cristian Diaconescu román külügyminiszter vasárnap felszólította a kisinyovi hatóságokat, hogy hagyjanak fel a román állampolgárokkal szembeni visszaélésekkel.

Mikor kiderült a pontos eredmény, a három ellenzéki párt összefogott, és felszólította híveit, hogy minden nap az utcán követeljék az új választásokat, amíg az meg nem történik. Mindezt azért, mert szerintük a választási visszaélések voltak: gyanús a magas szavazati arány és szerintük még a halott állampolgárok szavazatait is felhasználták. Az is igaz, a belügyminiszter korábban lehetővé tette, hogy egy személy több személyazonossági igazolványt válthasson ki, amivel szintén lehetett szavazni.

Egy tüntető szerint „a választást a kommunisták irányították, megvettek mindenkit”. A független megfigyelők szerint majdnem minden rendben zajlott, bár akadtak kisebb "eljárási hibák" - például hogy a média erősen a kommunistáknak kedvezett.

Hétfőn még viszonylag csendben mentek a dolgok, de kedden már erőszakba fordultak az események. A fővárosban összegyűlt mintegy 12 ezres, Voronyin lemondását követelő tömeg nagy része megrohamozta a Parlamentet, és a közelében található elnöki rezidenciát. A rendőrség rohampajzsok, könnygáz, vízágyú és gumibotok ellenére nem bírt a kövekkel felfegyverzett tüntetőkkel, és feladták a két épületet. A tüntetők betörtek, majd bútorokat és számítógépeket dobáltak ki az ablakokon, amiket később felgyújtottak - valamint a tetőről moldovai, román és EU-s zászlókat lengettek. A tízemeletes parlament első és második emelte felgyulladt, füstmérgezésben egy nő meghalt, az összecsapásban több mint százan megsebesültek. Az állami tévé és rádió az egészet nem közvetítette, helyette szórakoztató műsort közvetített.

Eredmények?

Romániában sok helyen szimpátia-tüntetések robbantak ki, többek közt Moldova Romániához való csatolását követelve. Voronyin szerint a tüntetéseket előre megszervezték, valamint az ilyen vandálok nem nevezhetők hazafinak, és a hatóságoknak még el kell dönteniük, hogy milyen intézkedéseket foganatosítanak - Ala Meleca kormányszovivő szerint ez azt jelenti, hogy lőfegyverek bevetése is lehetséges. Az államelnök olyasmit is említett a tévében, hogy másféle erő bevetésére is szükség lehet. A tüntetők nagy része a dúlás után elvonult, a maradékot már a rendőrség hajnalban fel tudta oszlatni - majd 200-at le is tartóztattak közülük. A három ellenzéki párt összegyűlt tanakodni a tegnapi eseményekel kapcsolatban, a Mi Moldovánk vezetője elítélte az erőszakos cselekedeteket.

Minden esetre kedd estére a három ellenzéki vezető tárgyalásokat folytatott az elnökkel, és Zinaida Greceanii kormányfővel - az orosz RIA hírügynökség szerint a kommunisták elfogadták a szavazatok újraszámlálását. Csakhogy a moldovai választási bizottság elutasította a szavazatok újraszámlálását, és „ezzel megszegték az államfővel kötött megállapodást" - legalábbis Vlad Filat, a moldovai Liberális Demokrata Párt elnöke szerint. Így a tüntetések várhatóan tovább folynak majd, amihez a rengeteg vidékről jövő ember kíván csatlakozni, a rendőrségi útlezárások ellenére is. Románia nem kíván beavatkozni a moldáv belügyekbe, de továbrra is támogatja Moldova EU csatlakozási törekvéseit, és ezzel az ellenzéki pártokat - érkezett a hivatalos válasz.

A pártvezér furcsa mondata
Filat szerint a 3,5 milliós Moldova minden részéről érkeznek támogatók, a rendőrség azonban lezárta a fővárosba vezető utakat. Azonban Moldova lakosság körülbelül 4, 2 millió fő, amely csak akkor csökken durván 3,5 millióra, ha leválasztjuk belőle a Dnyeszteren-túli Köztársaság lakosságát. Ezzel a mondattal tehát Filat, az ellenzéki pártvezér elismerte, hogy a gyakorlatilag autonóm terület szerinte már nem az ország része - vagy nagyon nem ismeri a népességi adatokat.

Nemzetközi visszhang

Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője mindkét oldalt nyugalomra intette. „A kormányépületek elleni erőszak elfogadhatatlan, azonban a megkérdőjelezhetetlen békés gyülekezéshez való jogot is tiszteletben kell tartani.” A dolog azért is bajos, mivel Moldova egyike azon hat országnak, akiknek részvételével az EU a jövő hónapban a Keleti Együttműködés nevű csúcsot kívánta megtartani. Ebben segítséget, a szabad piac fokozatos megteremtését és kedvezőbb energetikai kapcsolatokat ajánlana a demokratikus intézkedések és a szabad piaccal kapcsolatos reformokért cserébe. Londoni információk szerint Moldova "B-"-os hitelminősítési besorolása is romolhat a politikai zűrzavar következtében.

A moldovai külkapcsolatoknak az se tett jót, hogy Moldova vízumrendszert vezet be Romániával szemben, megszigorítja az ottani határ őrizetét és nemkívánatos személynek nyilvánította Bukarest kisinyovi nagykövetét - miközben saját román nagykövetüket is hazarendelték konzultációra. Az orosz külügyminisztérium is a kommunisták mellé állt, és az ország szuverenitásának aláásásának nevezte a keddi tüntetéseket, utalva a román befolyásra. A jó kérdés most az, hogy mi lesz erre az ellenzék, és Románia válasza.

Helyi végeredmény

Bár újraszámlálás végül nem lett, a hivatalos végeredmény mégis úgy fordult, hogy a tüntetőknek ne legyen akkora okuk tüntetni: a Vladimir Voronin államfő vezette kommunista párt a szavazatok 49,48 százalékát szerezte meg, s így "csak" 60 képviselői helyet kap, amivel nincs meg az abszolút többsége (bár egy szavazat mindenhol megvehető...). A moldovai főügyészség viszont szerdán "államcsínykísérlet" címén eljárást indított a fővárosban, a fővárosban kitört erőszakos cselekmények miatt - amire azért elég komoly büntetés szabható ki. Nem ment mindenki haza, a tüntetések továbbra is folynak, csak kisebb lendülettel.