Idén is végre elérkezett a legaranyosabb ünnep, a várva várt Húsvét. Ilyenkor előkerülnek a kosárkák, a csoki nyuszik, és tojások, de hogy miről is szólna ez igazából, az szinte már-már teljesen feledésbe merült.

A Húsvétot teljes mértékben a kettősség jellemzi, ami jellemző kialakulására, szimbólumaira, és még a dátumról is elmondható ez, hiszen egy mozgó ünnepről van szó.

Kialakulásának eredete

A bibliai történet szerint, Jézust pénteken keresztre feszítették, majd harmadnapra, vasárnap feltámadt, ezzel megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Ez a legnagyobb keresztény ünnep.

Míg a másik elmélet szerint egy germán istennőtől, Ostratól ered a Húsvét ünnepe, ugyanis ő a tavasz keleti úrnője. Gyakorta ábrázolták őt nyuszikkal és madarakkal, kezében pedig egy tojást tartott, ami a termékenység szimbóluma. Németországban az 1800-as években kezdték el Húsvétkor is használni ezeket a jelképeket, s így alakult át szépen lassan ez az ünnep, hiszen több ország is átvette ezeket a szokásokat. Most már teljesen elképzelhetetlen a Húsvét nyuszik, csibék és színes tojások nélkül.

Mindezek mellett a Húsvét a negyven napos böjt végét is jelzi, amit Jézus emlékére tartottak. Húsvét napján, vasárnap lehet először húst enni. Ráadásul termékenységi ünnepekkel is össze szokták kötni.

Érdekes, hogy a legtöbb keresztény hagyományú államban nem létezik a húsvéthétfő, nem ismerik, ők csak vasárnap ünnepelnek, s akkor is csak Jézus feltámadását.

Miért van mindig máskor Húsvét?

Érdekessége még az ünnepnek, hogy a dátuma mindig változik. A germán hagyomány szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap van Ostra istennő napja. Ez megegyezik Húsvét napjával, de szintén köthető bibliai dátumhoz is.

Nyuszi, nyuszi, nyuszi

Mindenkép a népi hagyományokhoz lehet kötni, a gyerekek még a mai napig is hisznek abban, hogy a húsvéti nyuszi ajándékokkal lepi meg őket, titokban. Ezért szokás fészket is készíteni nekik, a kis gyerekes családokban, és a bölcsődékben, óvodákban nagy előkészületek előzik meg az ünnepet.

Ez is inkább nyugati hagyomány, de már nálunk is régóta működik. Amerikában is szokás fészket építeni a nyusziknak, de nem tőlük ered ez az ötlet. Állítólag a 16. századi Németországban építettek először fészket a húsvéti nyúlnak, és később csokiba is öntötték őket.

Sokan hitetlenkednek azon, hogy a nyuszi és a tojás milyen módon függ össze, mert biológiailag biztos, hogy nem. Ezt szintén Ostrához köthető, elvileg volt egy madara, ami színes tojásokat tojt, de egy nap, úgy döntött, hogy haragjában nyuszivá változtatja, így innen ered, hogy a nyuszi tojja a színes tojásokat.

Hogy egy kicsit tudományosak is legyünk a húsvéti nyuszit illetően, a fészekrakás onnan eredhet, hogy Európában inkább az a fajta nyúl a honos, amelyik fészket épít, és nem üregben lakik. Emellett a termékenység szimbóluma is az ókor óta a tojás mellett, mert tavasszal nagyon sok kicsi nyuszi szokott világra jönni.

Mi a jó a húsvétban?

Amíg kicsi az ember nem lehet nem szeretni – kivéve, akik még akkor sem szerették – hiszen fel lehet díszíteni a lakást, lehet fészket építeni, füvet szedni a nyuszinak, tojásokat festeni. Szokás ilyenkor faágakra, tojásokat aggatni, és azt betenni a lakásba. A karácsony és Mikulás mellett ez a legkedveltebb ünnep a gyerekek, fiatalok között.

A hétfői locsolkodás az, amit a lányok sokszor rettegve várnak. Régen még nagy hagyománya volt, ilyenkor a lányos családok sütöttek, főztek, tojásokat festettek, hogy így várják majd a locsolkodókat.

Miért van a locsolkodás?

Érdekes, hogy ez egy magyar hagyomány, s már vagy ötven éve él ez a szép szokás. Ilyenkor előkerültek a vizes vödrök, és egyéb alkalmatosságok. A lányok, hölgyek legszebb ruháikat öltötték magukra húsvéthétfőn. Városokban inkább kölnivel, és verssel köszöntötték a lányokat, manapság is erre van példa. Persze azért láthatunk még a lakótelepen is sikítozó lányokat, amint kitartóan tűrik az ásványvizes palackokból áradó vizet.

Ezt is vissza lehet vezetni régi, keresztény hagyományokra. Eleve a locsolás szintén a termékenység szimbóluma. Emellett a kereszténység jelképe is meghinteni valakit vízzel. Ráadásul úgy tartják, hogy Jézus feltámadását, sirató asszonyokat is vízzel próbálták meg elhallgattatni.

Színes, díszes, vagy piros tojások

A termékenységet, a megújulást jelképezi, amit maga a tavasz hoz magával. Maga a tojásfestés hagyománya is messzire nyúlik vissza, már az ókorban, Babilonban is szokás volt, de az Egyiptomiak is kedvelték, és gyakran kidíszítették a templomokat a hímes tojásokkal.

A fiúk a locsolásért tojást kaptak ajándékba, amik általában piros színűek voltak. Hogy miért pont piros arra is több verzió létezik, egyik szintén bibliai vonatkozású. Úgy szól a történet, hogy egy asszony, egy kosártojással ment a kereszthez imádkozni, s rácseppent a tojásokra Jézus vére. Míg másrészt, a piros a szerelem színe, s ezért is festjük ilyen színűre őket. Ez egy jó alkalom volt arra, hogy a fiúk kifejezhessék érzelmeiket a kiválasztott lány iránt.

A Húsvétnak virága is van, ami nem más, mint a nárcisz, hiszen Húsvét környékén virágzik, így egyértelmű, hogy ez a virág került ezen ünnep középpontjába. Érdekes, hogy a feltámadás virágának is nevezik, miközben az önzés, a bűn és az önszerelem szimbóluma is. A sárga mindig is az irigység színének számított.

Így a végére csak annyit lehet írni, hogy mindenki építsen fészket, menjen locsolkodni, de ne pénzért, mert érdemes megőrizni ezeket a régi, szép hagyományokat.