Balsai István egy korábbi interjúban kijelentette, hogy a Fidesz kormányra kerülése esetén szerint „megvizsgálná a nemzeti vagyon állapotát”, illetve „a felelőtlen eladósodást”. Úgy fogalmazott, hogy „könnyen lehet, hogy ezeknek az ügyeknek a következetes végig vitele is büntetőeljárásokat von majd maga után”. A fideszes parlamenti képviselő továbbá ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy „jelenleg is mintegy tucatnyi szocialista politikus, fővárosi polgármester, országgyűlési képviselő van börtönben, vagy várja gyanúsítottként az ítéletet”.

Képviselő úr, jogi vagy politikai értelemben vett felelősségre vonásra gondolt? Esetleg mindkettőre?

Jogi értelemben kívánjuk felelősségre vonni a felelősöket, politikai értelemben majd a választók fogják levonni a konzekvenciát.



A politikusok mellett rendőröket, rendőri vezetőket is említett. Mire gondolt konkrétan?

A 2006 őszén, főleg az október 23-án történt bűncselekmények tekintetében a rendőri vezetőket és azokat a parancsnokokat, akik lehetővé tették a rendőröknek az azonosító szám nélküli brutalitásokat, felelősségre fogjuk vonni. Nagyon sok rendőr hamisan tanúzott és hamis vádat követett el. Ez tény. Ezért őket is felelősségre kell vonni.

Ezekben az ügyekben nem indult már meg eljárás?

Lehet, hogy megindult, lehet, hogy nem. Én arról tudok, hogy néhány rendőr ellen indult eljárás, amely ügyekben azért nem tudott a bíróság marasztaló ítéletet hozni, mert – s itt őket idézem – „a rendőrök hamisan vallottak”.

Ha valóban így volt, akkor mit lehetne tenni? Ezt meg lehetne változtatni, ha önök kerülnének hatalomra?

Én országgyűlési képviselőként azt tudom mondani, hogy ezeket, illetve a sok pályázat nélküli, mindannyiunk által legalább is gyanúsnak ítélt ügyeket is át fogjuk vizsgálni. Hetente 3-4 korrupciógyanús ügy robban ki. Itt milliárdos szerződésekről van szó, ezeknek akkor tudunk utána nézni, ha kormányra kerülünk. A büntetőeljárások megindításának kizárólagos akadálya sok esetben az, hogy a parlamenti képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel az Országgyűlés. Ha a Fidesz többséget kap az új Országgyűlésben, a mentelmi jog felfüggesztése után ezek az eljárások megindulnak. De térjünk vissza erre a választások után.

Sokak szerint, ha valóban bűncselekményt követtek volna el, akkor önök most is tehetnének lépéseket.

Persze. A képviselők tettek is feljelentést. Például Áder Jánossal közösen feljelentést tettünk a Legfőbb Ügyészségen Gyurcsány Ferenc meg Veres János ellen. A feljelentést arra alapoztuk, hogy a Gyurcsány-kormány olyan közérdekű adatokat hallgatott el, amelyek a 2006-os parlamenti választások eredményét alapvetően befolyásolták volna, lehet, hogy meg sem alakult volna a második Gyurcsány-kormány. Ezért a választók tudatos félrevezetésével és dezinformálásával szereztek szavazatokat, ez a cselekedet büntetőjogi kategória. Ezt azonban az ügyészség nem tartotta alaposnak, de ez nem jelenti az ügy elbírálását. Ezt minden további nélkül fel lehetne újítani.

1998-ban és 2002-ben is felmerült annak az igénye, hogy az új kormány felülvizsgálja a régebbi ügyeit. Ezek nem sok eredményt hoztak. Miért változna ez éppen az önök esetében?

Ne vágjunk a dolgok elébe. Ha választói felhatalmazást fogunk kapni, akkor felelősséggel fogjuk ezt viselni. A választók most is azt várják, hogy lépjünk. A tv2 reggeli műsorában – ahol meghívott vendég voltam – a következő kérdésre: „Ön elszámoltatná a távozó kormány tagjait a választások után?”, a szavazók 100 százaléka az „igen”-re voksolt. Ez önmagáért beszél.

Ön személy szerint mit tervez, miután hatalomra kerülnek?

Majd akkor visszatérünk erre. Egy dolgot tudok: az új kormány miniszterelnökét Orbán Viktornak fogják hívni. A többi – a program, a szervezeti struktúra kialakítása – az ő döntése lesz. Természetesen, ha módomban lesz, akkor egyeztetéseket fogok kezdeményezni erről is, de csak a választás után.

Reakciók Balsaira

Bárándy Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője, a párt országos elnökségének tagja szerint Balsai István kijelentéséből arra lehet következtetni, hogy a Fidesz hatalomra kerülése esetén szeretné az igazságszolgáltatást maga alá gyűrni, és gyakorlatilag politikai megrendeléseket adna annak érdekében, hogy a volt kormánypárti politikusokkal szemben büntetőeljárásokat kezdeményezzen.

A képviselő szerint nagyon rossz üzenete van ennek a nyilatkozatnak a társadalom számára, hiszen a hatóságoknak kormánytól és kormányváltástól függetlenül mindenkor a jogszabályok szerint kell eljárniuk. Úgy vélte, érdemes lenne az igazságszolgáltatás szereplőinek egy ilyen kijelentést kikérniük maguknak.

Mint mondta, büntetőeljárást akkor lehet és kell indítani, amikor a bűncselekmény alapos gyanúja felmerül, a büntetőeljárási törvényben meghatározott módon, nem pedig politikai megrendelésre, és semmiképpen sem egy kormányváltáshoz kötődően.

Bárándy Gergely szerint azokat a politikusokat, akik bűncselekményt követtek el, szigorúan felelősségre kell vonni. Utalt arra, hogy ilyen eljárások folyamatban vannak most is - jobboldali politikusokkal szemben éppúgy, mint szocialistákkal szemben. Közölte, ha Balsai Istvánnak tudomása van arról, hogy valaki bűncselekményt követett el, akkor mint hivatalos személy köteles feljelentést tenni, ha ezt elmulasztja, akkor ő maga követ el bűncselekményt.

A politológus szerint ez csak üres fenyegetőzés

„Balsai felvetése nem evilági” – értékelt Lakner Zoltán politológus. Szerinte a kezdeményezés azért is érdekes a Fidesztől, mert ha nincs gyanújuk, ez nem más, mint üres retorikai fenyegetőzés. Egy demokráciában nem fordulhat elő, hogy egy kormányfőt vagy minisztereit politikai döntéseikért felelősségre vonjanak, a törvényeket pedig az Országgyűlés fogadta el. Megjegyezte: az más, ha konkrét bűncselekményt követ el valaki és bizonyítható is például a hatalommal való visszaélés, egy korrupciós ügy vagy a hűtlen kezelés. Arra is figyelmeztetett: ha a Fidesz később nem tud majd bizonyítékot felkutatni a felelősségre vonás indokaként, a jobboldali szavazótábor csalódott lesz.

Utalt a 2002-ben győztes MSZP–SZDSZ koalíció egyik hasonlóan „fenyegető hatású” kezdeményezése, a Keller László vezette közpénzügyi államtitkárság „fiaskójára”. A hivatal működése nem volt sikeres, mert bár számos, az előző kormány idejére datálható gyanús ügyet vizsgált, jogszabálysértést nem tudott felmutatni. Lakner szerint a politikai felelősséget a választók állapítják meg, normális esetben négyévente.