Egy új hidegháború árnyéka
Amerika és Oroszország viszonya újra felmelegedni látszott, azonban most hadi események jegesítik be újra: sem a NATO grúziai hadgyakorlata, sem az amerikai rakétapajzs nem vált ki baráti hangnemet Oroszországból.
2009. április 23. csütörtök 07:39 - Pásztor Balázs
Illékony remények
Tavaly szeptemberben Amerika és Oroszország viszonya annyira fagyos volt, hogy egyesek az új jégkorszak - vagyis hidegháború - beköszöntését vizionáltak. Egyrészt a grúziai villámháború, másrészt a tízéves gazdasági szerződés megújításának ellehetetlenülése miatt. Aztán mindkét fél belátta az észérveket: túlságosan függenek egymástól gazdaságilag, így némi melegedés volt tapasztalható, de konkrét békülés nem körvonalazódott.
Aztán a gázháború után jött
Obama, a megmentő, és mindent helyrerakott. Április elején személyesen találkozott Medvegyev elnökkel, és a két ország közötti kapcsolatot betette a mikrosütőbe. Az "új nyitány" egy jogilag kötelező erejű leszerelési megállapodást, valamint egy lehetséges afganisztáni és iráni együttműködést is körvonalazódott, azonban a konkrét lépéseket átrakták júliusra, amikor is Obama Moszkvába látogat, egy hosszabb megbeszélésre. Csakhogy lehet, az egészből nem lesz semmi.
Sárkányfű ellen sárkány
A Csehországba tervezett rakétapajzs már számtalan konfliktust okozott mind Csehország belügyeiben, mind a két nagyhatalom viszonyában. A rakétapajzs elvileg arra szolgál, hogy leszerelje az esetlegesen „rossz irányba” kilőtt közel-keleti atomrakétákat, amelyek megléte előbb-utóbb biztosan realitássá válik. A védelemmel „természetesen” ki lehetne lőni az orosz rakétákat is, ami nem nagyon tetszik Moszkvának.
Voltak olyan tervek, hogy Obama leállítja a pajzs telepítését, aztán mégsem. Kiszivárgott egy olyan levél is, amelyet elviekben az elnök írt Moszkvának, és felajánlja, hogy eláll a rakétapajzstól, ha Putyin segít Irán atomtalanításában - természetesen az egészből nem lett semmi. Aztán Obama eltökéltsége erősödött a rakétapajzs iránt, amikor Észak-Korea sikeresen lőtt ki ballisztikus rakétát. Ám erre az orosz válasz nagyon meglepő volt.
„Ballisztikus rakétáktól féltek? Akkor nesze, most már van mitől félni!” – mondhatta volna Oroszország, ugyanis a pajzsra válaszul Ikszander-rakétákat kíván telepíteni Kalinyingrád körzetében. Természetesen ez csak fenyegetés, de az eszköz meglepően hasonlít a hidegháborúban használt elemekhez. Ám Obama nem tágít: „Amíg az iráni fenyegetés napirenden van, addig mi is haladunk tovább a rakétarendszerrel. Amennyiben az iráni fenyegetés megszűnik, úgy nagyobb biztonságban tudhatjuk magunkat, és ezzel az európai rakétaépítési tervek fő mozgatórugója is eltűnik majd".
Hadgyakorlat és diplomácia
Gáz ügy
Oroszország rendesen keresztbe tett nemrég Törökországnak is, akik a legújabb, Shah Deniz II,. gázmezőre akartak lecsapni. Oroszország elhalászta előlük a mezőt (hogy ne lehessen őt megkerülve gázzal ellátni), ezért Törökország egyre inkább az EU és a NATO felé közelít.
Nem csak a rakétapajzs helyezheti vissza a mélyhűtőbe a két ország kapcsolatát. Már régóta tervezik a következő hónap elején esedékes NATO-grúziai hadgyakorlatát, ami Moszkvánál kiverte a biztosítékot (az amerikai NATO befolyás nagyságát az is jelzi, hogy Obama többek közt Grúzia leendő NATO tagságáról is tárgyalna júliusban Oroszországgal). Oroszország ugyanis provokációnak tartja a közös hadgyakorlatot, és úgy tekinti, hogy a NATO ezzel az „agresszor” mellé áll.
Bár Robert Wood amerikai külügyi szóvivő kedden leszögezte: „a hadgyakorlat nem veszélyezteti sem Oroszország, sem más környező ország biztonságát. A manőver célja, hogy felfejlesszék Grúziát a NATO szintjére, mivel a kaukázusi ország az észak-atlanti szövetség tagja kíván lenni”, de ez nemigen győzte meg a rideg szomszédot. Sőt, Rogozin, Moszkva NATO képviselője kijelentette, ha nem lesz semmilyen reakció a tiltakozásukra, „akkor megteszik a megfelelő ellenlépéseket”. Kezdésként lemondta a NATO és Oroszország május 7-re tervezett találkozóját.
Nem tudni, hogy még milyen konfrontációkat szülhetnek a különböző hadügyek, de nem árt megemlíteni, hogy a felek
Észak-Korea ügyében sem képviseltek egységes álláspontot. Az egész kísértetiesen kezd hasonlítani egy kezdődő hidegháborúra, így Obamának minden diplomáciai érzékét össze kell majd szednie, hogy júliusban elsimítsa az ügyeket. Merthogy eddigi diplomáciai sikerei után mindenki ezt várja tőle.