Nincs megoldás a nukleáris válságra?

Phenjan a múlt héten az említett lépések bejelentésével és az atomlétesítményeit ellenőrző ENSZ-megfigyelők kiutasításával reagált arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (ENSZ) elítélte egy nagy hatótávolságú észak-koreai rakéta április 5-i fellövését. Phenjan azt állítja, hogy a rakétával távközlési műholdat bocsátott fel a világűrbe, az Egyesült Államok és szövetségesei szerint viszont valójában a rakétát akarta kipróbálni. Az ENSZ BT szerint a rakétaindítás sérti a 2006-ben elfogadott 1718-as számú BT-határozatot, amely megtiltja Észak-Korea számára a nukleáris kísérleteket és a ballisztikus rakétákkal kapcsolatos tevékenységet.

Az ENSZ BT állandó tagjaként vétójoggal rendelkező Oroszország és Kína megakadályozta, hogy a Biztonsági Tanács újabb szankciókat vezessen be Észak-Korea ellen, a testület ehelyett a már korábban elfogadott büntetőintézkedések szigorú végrehajtását szorgalmazta.

A két Korea, az Egyesült Államok, Kína, Japán és Oroszország részvételével folytatott hatoldalú tárgyalásokon 2007-ben megállapodás született arról, hogy Észak-Korea leszereli katonai célokra alkalmas plutóniumot termelő nukleáris létesítményeit, cserébe pedig egymillió tonna fűtőolajat és egyéb kedvezményeket kap. A leszerelés melletti elkötelezettsége jeleként Phenjan tavaly júniusban felrobbantotta a jongbjoni atomerőmű hűtőtornyát, de a megállapodás végrehajtása egy hónappal később megakadt a korábbi észak-koreai nukleáris tevékenység ellenőrzése körül Phenjan és Washington között kirobbant vita miatt, s azóta sem történt előrelépés e téren.