Kőrössi P. József megjegyezte, hogy ez a novelláskötet a Réz Pál szerkesztette Modern Dekameron sorozat 13. darabja, és reméli, hogy ez a szám szerencsét hoz a kötetnek, amelyből sokan megismerkednek a román szépirodalom legismertebb és kevésbé ismert, de igen nívós szerzőivel.

Vallasek Júlia kolozsvári irodalomtörténész, a kötet szerkesztője arról beszélt: a válogatásnál az volt a vezérfonala, hogy legyenek a kötetben a közönség előtt ismert nevek, mint Ion Luca Caragiale (1852-1912) és teljesen újak, mint például Bogdan Suceava.

"Örömteli nehézség volt a válogatás" - jegyezte meg, mert több mint 60 név volt a listáján, de végül 36 szerzőre szűkítette a névsort. A fiatalok beválogatásánál az volt a föltétel, hogy az illető 2000 előtt megjelent könyvet mondhasson magáénak.

A szerkesztő az MTI kérdésére elmondta: a legfontosabb mégis az volt, hogy jó szövegeket válasszon, különböző konfliktusokkal tűzdelt történeteket, amelyek más-más helyszíneken játszódnak, városokban, betonrengetegben, nyomorgó vagy idilli falvakban a Fekete-tengertől Máramarosig. A novellák sokfélék, mint maguk a szerzők és a sorsuk. Vannak köztük emigránsok, száműzöttek, elítéltek és olyanok is, akiket a hatalom kedvelt - fűzte hozzá Vallasek Júlia.

Érdekességként mondta el Gabriela Adamesteanu író, esszéista - akivel szombaton a könyvfesztiválon Esterházy Péter beszélgetett -, hogy benne van a novellás kötetben Mateiu Caragiale (1885-1936) írása, aki Ion Luca Caragiale törvénytelen fia és aki a balkanizmust képviseli a román irodalomban, de nem pejoratív értelemben, hanem a nyitott, vonzó, kedélyes jelző illik rá és írásaira. A királyi Románia ugyanis szoros kapcsolatokat ápolt a balkáni térség országaival, s ez a viszony meghatározta Mateiu Caragiale prózáját - fejtette ki az írónő, akit a román irodalom "nagyasszonyának" tartanak. Neki is van egy kisprózája a kötetben.

Vallasek Júlia az MTI-nek beszélt a román irodalom egyik sajátosságáról, a fantasztikum, a természetfölötti és a mindennapi élet békés együttéléséről, például az író az egyik mondattól a másikig átmegy a realitásból az irrealitásba, majd vissza, "ez ébren tartja az olvasót" - jegyezte meg, s ez a stílus nyomon követhető a kötet írásaiban is. A kötet végén a benne szereplő összes szerző rövid életrajza is olvasható.