2024. november 23. - Kelemen, Klementina

Fegyverpiaci vesszőfutás: Egymástól félnek az öböl menti államok

A közel-keleti fegyverimportok száma szignifikáns növekedést mutat az előző piaci időszakokhoz képest. Mára az Egyesült Arab Emírség a világ harmadik legnagyobb fegyvervásárlója, a 16. helyről zárkózott fel Kína és India mögé alig négy év leforgása alatt…
2009. április 28. kedd 13:09 - Tatai Gábor
A stockholmi Nemzetközi Béke Kutató Alapítvány friss jelentése szerint a Közel-Keletre irányuló fegyverexportok 38 százalékos növekedést produkáltak a 2004-től 2008-ig terjedő időszakban az 1999-2003 közötti adatokhoz képest. A beszállítók hosszú listáját szemlélve főképp az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország neve bukkan fel a leggyakrabban.



Borul a térség katonai egyensúlya

Sarokba szorított vad
„Amikor Szaúd-Arábia és az EAE a saját katonai hardverének ilyen arányú bővítéséhez lát, annak a kockázata is felmerül, hogy Irán csak még inkább fenyegetve érzi majd magát” – mondja Wezeman, majd így megjegyzi: „Ez leginkább azoknak az országoknak a számlájára írható, akik a fent említett arab nemzetek fegyverrel való szponzorálása mellett hoztak döntést”. A négyéves periódusban az EAE a fegyverexportok 34 százalékát kebelezte be, Izrael 22-t, Egyiptom pedig 14-et. A térségbe szállított hadianyag mindössze 5 százaléka esik Iránra – olvasható a jelentésben. „Irán nem lesz képes, vagy nem fogja akarni a szomszédokkal való reguláris fegyverkezési verseny felvételét…” – hangzik Wezeman nukleáris ómenje.
A friss fegyverpiaci jelentés legérdekesebb adaléka, hogy az elmúlt időszakok legnagyobb importőre az Egyesült Arab Emirátusok (továbbiakban: EAE) volt a térségben, ezzel az adattal a világranglista harmadik helyére kúszott fel. Négy év alatt az Emirátusok olyan emlékezetes üzleteket bonyolított le, mint a 80 db F-16E jelzésű amerikai harci repülő, vagy az 50 db Mirage 2000-9 típusú francia vadászgép megvásárlása.

„Mindez persze komoly aggodalmakra adhat okot egy olyan feszültségektől terhes régióban, melyben már így is több egymással párhuzamos konfliktus bontakozott ki” – összegzi a tényeket az alapítvány vezető kutatója, Pieter Wezeman az AP-nek. Wezeman arra is figyelmeztet, hogy a Perzsa-öböl környékén gyarapodó arzenál és katonai aktivitás Irán oldaláról csak még nagyobb önbizalmat fog kiváltani a nukleáris fejlesztések terén.

Ambiciózus fegyverprogram

Az Al Jazeera egyik dohai tudósítója szerint, az EAE rohamosan bővülő hadianyag állománya főleg az Iránnal kapcsolatos aggályok számlájára írható, a dúsgazdag ország katonai kiadásai idén akár 7 milliárd dollárra is rúghatnak. Az Al Jazeera munkatársa azt is elmondta, hogy egy Iránnal való helyi konfliktus esetén az Emírségek elsődleges törekvése lesz, hogy saját lakosságán kívül a nagy kiterjedésű olajmezőit is megvédhesse, ehhez viszont repülőgépekre van szükség, mégpedig sokra.



Mark Bromley, a stockholmi kutatócsoport egyik vezetője az Al Jazeerának elmondta, az Emírségek katonai kiadásai az olaj árával mutatnak szoros összefüggéseket. Az ország nem véletlenül az elmúlt négy évben hirdetett ambiciózus programot saját haderejének modernizációja és konszolidációja érdekében: „a miértek végett talán az olaj árának, az előző ciklusban tapasztalt tetemes növekedésére utalhatnánk, az innen származó bevételek adják a mostani fejlesztések financiális alapját. Ami a jövő tekintetében már most érdekesnek tűnik, az az, hogy hogyan fogja a hadügyminisztérium éhségét befolyásolni az olaj árának mostani zuhanása. Relatíve elmondható, hogy az EAE egyenlőre még nem aggódik az árak miatt túlságosan”.

A piac vezetői

Az előző négyéves ciklus alapján is, az Amerikai Egyesült Államok maradt a világ legnagyobb fegyverdílere, a globális fegyverpiacból csaknem 35 százalékos részesedést produkálva. Az általa bonyolított exportok csaknem 1/3-a a Közel-Keletet érintette: 2004 óta 207 db harci repülőgépet, 5 ezer lézeres bombát és egyéb katonai cikkeket adott el a térség államainak. Oroszország az elmúlt időszakhoz képest 1 százalékos bukással, 25 százalékot kasszírozott a hadianyag bizniszből, a német részesedés viszont 7-ről 10 százalékra ugrott.



Ugyan ez a kép a másik oldalról szemlélve sokkal árnyaltabb. Kína továbbra is a legnagyobb felvásárló, bár az előző ciklus adataihoz képest, a globális fegyverimportból 12 helyett, most csak 11 százalékot fedett le. Mindent összevetve, tagnap megállapítást nyert az is, hogy az elmúlt négyéves időszak alatt, a világon 21 százalékkal több fegyver került adásvételre, mint a 2004 előtti ciklusban.

A fokozódó fegyverkezés mellett, a kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a világgazdasági váláság hatására számos ország már több esetben mondott vissza nagytételű rendeléseket a közelmúltban, ám azt még korai lenne megállapítani, hogy általános trendről van-e szó, vagy csak a piac kiszámíthatatlan ingadozásairól.

Forrás: HírExtra / wtop.com / Al Jazeera / Gulf NEWS
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását