Nem újdonság: Magyarország olimpiát rendezne 2020-ban, Budapesten (legalábbis egyre több a civil, aki ezt szeretné, hivatalosan például a Magyar Olimpiai Bizottság egyelőre vár). Mióta felröppent az első hír azzal kapcsolatban, hogy talán valóban lehet esélyünk egy olimpiai pályázatra (nem a rendezésre, egyelőre még csak a pályázatra) egy sor politikai erő, komoly személyiség és civil szervezet állt már a törekvés mellé – hogy csak a legismertebb mozgalmat említsük, például a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM), mely egy sor hazai nagyvállalatot tömörít. Most a Magyar Urbanisztikai Társaság lépett elő a homályból, s kijelentettek néhány alapvető dolgot a majdani olimpia megvalósíthatóságával kapcsolatban.

Négyes metró, ötös metró - olimpia vagy sci-fi?

Az urbanisták természetesen azzal kezdték kinyilatkoztatásukat csak olyan közlekedési és infrastrukturális beruházások építése támogatandó, amelyekre az olimpiától függetlenül is szükség van. Ilyenek például szerintük az ötös metró, vagy a Körvasútsor. Persze ha hozzátesszük, hogy a négyes metró építése is csigalassúsággal, de annál horribilisabb összegeket felemésztve halad csak abban sem lehetünk biztosak, hogy az esetleges 2020-as pesti olimpiára a negyedik számú metróvonal is üzemképes állapotba kerül…

Az urbanisták egyébként egyetértenek azzal, hogy ha egyszer Budapesten olimpiát rendeznek, akkor azt a főváros előnyeinek a teljes kihasználásával kell majd megtenni. Azaz jó ötletnek tartják a „Dunai szigetek olimpiájának” elképzelést, s a Duna, illetve más „stratégiailag fontos adottságaink” kihasználását. Magyarország városfejlesztőinek krémje egyébként szakmailag alkalmasnak tartotta az olimpiai fejlesztésekre a tervezett három fő helyszínt, a Csepel-sziget északi területét, a Hajógyári-szigetet valamint a Puskás Ferenc Stadion térségét, arról azonban természetesen heves viták alakultak ki, hogy melyik területet tekintsék a fő fejlesztendő városrészeknek.

Van azonban az embernek egy érzése, miszerint korai, felesleges, sőt talán elhibázott dolog most, a gazdasági válság kellős közepén, több mint tíz évvel a lehetséges budapesti olimpia előtt ezekről beszélni. Csakhogy. A legtöbb józanul gondolkodó, de a 2020-as ötkarikás játékokat kicsiny fővárosunkban elképzelő szakember ugyanis amondó, hogy most rögtön el kell kezdeni a felkészülés tudatos előkészítését, ha nem akarunk feleslegesen segget csinálnia szánkból, azaz szájjal felépíteni az olimpiát, hogy aztán a semmittevéssel "leromboljuk" a nagy semmit.

Naponta három Stones koncert és két NATO-csúcs

Itt van például a közlekedés megszervezése. Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az olimpia időszaka olyan lenne (lesz?), mintha hetekig napi három Rolling Stones koncertet és két NATO-csúcsot tartanának párhuzamosan Budapesten. Szemléletes példa, annyi szent. Gondoljunk csak bele, egy budapesti olimpia plusz háromszázezer embert jelentene a legtöbbször így is túlzsúfoltnak érzett fővárosunknak…

Aztán ott vannak a méregdrága létesítmények is. Az urbanisták közül sokan problémának érzik, hogy olyan kulcsfontosságú, de bizonytalan üzleti megtérülésű létesítmények, mint az olimpiai stadion, a nagycsarnok, az uszoda úgynevezett zöldmezős beruházásként jöjjenek létre egy jelenleg magántulajdonban lévő területen (Észak-Csepel). Na ja, ha már olimpia, s ha már magyar földön, akkor legyen már némi haszna kis hazánk olimpia nélkül is óriási hasznot húzó magánvállalkozóinak is – a BOM egy-két tagja biztos tudna mesélni arról, hogy nincs is ebben a dologban semmi kivetnivaló.

Szép, szép, remek elképzelések ezek, de nem kellene legalább az alapvető és szükséges fejlesztésekhez hozzálátni már most? Ongjerth Richárdék például felvetették, hogy érdemes lenne a londoni olimpiai előkészület folyamatát tanulmányozni itthon is. Vagy az athénit – a görög gazdaság ugyanis jobban hasonlít a magyarhoz, mint a brit. Emlékezzünk csak, a görögök rengeteg beruházással megszívták: néhány a 2004-es ötkarikás játékokra felépítendő fejlesztés még máig nem készült el, s olybá tűnik, hogy most már nem is fog.

Mi van akkor, ha csak imitáljuk az olimpia rendezését?

De elkezdődik-e (időben) valamiféle kis magyar fejlesztés, vagy legalábbis a fejlesztés terve a következő egy évben? Sokan akadnak, akik arra tennék a garast, hogy nem. Ha a gazdasági válságban kifacsart szakemberek közül megkérdeznénk tízet, hogy szerintük van-e realitása egy 2020-as magyar olimpiának, szinte biztos, hogy kilenc azt mondaná, hogy nem. Főleg, ha külföldieket kérdeznénk. Csakhogy nem az olimpia tényleges megrendezése lenne itt a lényeg, s erre kedvenc városfejlesztőink is rájöttek.

– Az ország mindenképpen nyer azzal, ha elkezd foglalkozni az olimpia megrendezésének gondolatával. Ez ugyanis olyan pezsgést idéz elő a szakmában, aminek akkor is meg lesz a hatása, ha esetleg mégsem sikerül elnyerni a megrendezés jogát – tette hozzá a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke.

Na, így kerek a történet. Csak még mindig valószínűtlen…