Mint az MTI kérdésére az Egyesült Államokban élő mérnök-professzor elmondta, családi okból érkezett Magyarországra, de felhasználta az alkalmat, hogy a tervezett naperőmű Indiában zajló fejlesztéseihez a magyar szakembereket is megnyerje. Egyúttal az erőmű tervét ismertető angol nyelvű könyvét is bemutatta.

Előadásában utalt arra, hogy a Föld készletei fosszilis tüzelőanyagokból és hasadóanyagokból egyaránt kimeríthetők, ráadásul az előbbi sohasem "tiszta", az utóbbi pedig nem biztonságos energia. A professzor úgy véli, hogy az atomerőműveknél a kiégett, radioaktív rudak tárolását sem lehet igazán biztonságosan megoldani.

Szerinte a megújuló napenergia - megfelelő technológia alkalmazásával - korlátlan ideig láthatná el a Föld lakosságát energiával. Javaslatában az üzemanyagcellát és az elektrolizáló berendezést kombinálja két irányban működő erőművé. A rendszer egyik eleme, az elektrolizáló a napsugárzásból nyert energiával bontja a vizet hidrogénné és oxigénné, majd tárolja azokat. Másik eleme az üzemanyagcella, amely szükség esetén, napfény hiányában a hidrogénből "tiszta" energiát állít elő, mellékterméke csupán víz.

Lipták Béla terve szerint 300-400 cellának kellene párhuzamosan kötve egyidejűleg működnie, ami komoly szabályozási feladatot jelent. Nemrégiben India legnagyobb műszaki egyetemén indultak el a kutatások az erőmű prototípusának számítógépes működtetésére. A professzor úgy véli, hogy a megfelelő elektrolitfajta és katalizátor kiválasztásába magyar mérnökök is bekapcsolódhatnának.

A tervezett erőmű óránként 16 tonna folyékony hidrogént termelne a napból jövő energiára támaszkodva. Becslése szerint 2100-ra az összes előállított energia felét adhatnák az általa tervezetthez hasonló naperőművek, másik felét pedig egyéb megújuló energiaforrásokból nyernék, egyebek közt geotermikus energiából.

A tudós kiemelte: a korábbi tapasztalatokkal ellentétben éppen ideje lenne, hogy a magyar találmányok Magyarországon teremtsenek munkaalkalmat és önbizalmat; szerinte itt jöhetne létre a XXI. század Szilikon-völgye. Úgy vélekedett, hogy újabb atomerőművi blokk építése Magyarországon nem vall felelős tervezésre, a szénhidrogén-készletek kitermelését pedig érdemesebb lenne megőrizni későbbre, amikor elégetés helyett a magyar vegyipar értékes alapanyaga lenne.