A szakembert Magyarország EU-csatlakozásának ötödik évfordulóján arról az Eurobarométer-felmérésről kérdezte az MTI, melynek adatai szerint a 27 tagország közül Lettország (27 százalék) mögött 31 százalékkal Magyarországon a legalacsonyabb az uniós tagság támogatottsága. Míg a felmérések tanúsága szerint 2002 őszéig folyamatosan nőtt a támogatottság, amely a 15 éven felüliek körében elérte a 67 százalékot, attól kezdve hanyatlásnak indult. Öt évvel ezelőtt még a magyar lakosság 45 százaléka tartotta jó dolognak a csatlakozást, mára már csak a 31 százaléka.

Az MTI-nek nyilatkozó szakértő rámutatott: az elmúlt öt évben megnyíltak az európai uniós piacok, évente emelkedett a Magyarországnak juttatott uniós támogatás, tehát természetesnek tűnt, hogy dinamikus fejlődés indul el, növekszik a jólét is.

Az események azonban nem igazolták a várakozásokat, az ország az elhibázott költségvetési politika miatt adósságcsapdába került, amelyet még súlyosbított a globális pénzügyi válság - indokolta az emberek csalódottságát Kiss J. László.

Emlékeztetett arra is, hogy az EU nem szabadította fel teljesen munkaerőpiacát, s a magyar export sem bővült a remélt mértékben.

A magyarok az EU-ra úgy tekintettek, mint olyan szervezetre, amely segít a határon túli kisebbség helyzetének megoldásában: erkölcsi hatalomként, döntőbíróként avatkozik be, ha erre szükség van. Ám kiderült, hogy ettől az EU sokszor ódzkodik - emelte ki az elemző. Mint mondta, Szlovákia esetében például nyilvánvaló, hogy a politikai elitnek pártokat átfogó programja a szlovák nemzet létrehozása. Hozzátette: egy szélsőséges párt kormányra kerülése sem indította az uniót arra, hogy mint korábban Ausztriánál, szankciókat alkalmazzon.

Azok a remények sem váltak be, miszerint a regionális fejlesztésben a közös érdekek felülkerekedhetnek az etnikai érdekeken - jegyezte meg.

Mint mondta, a kedvező változások, például a schengeni rendszer, a határok átjárhatóságának következményei pedig egyelőre nem érzékelhetőek teljesen, még nem tudatosultak a magyar állampolgárokban.

Kiss J. László kitért arra is, hogy bár az EU alapvetően a tagállamok érdekeinek kiegyensúlyozására, összehangolására épül, egyértelmű, hogy a nagy tagállamok a hangadóak. Az unió bővítése, a tagállamok számának 15-ről 27-re emelkedése elengedhetetlenné tette az intézményrendszer átalakítását, a reformfolyamat, a lisszaboni szerződés elfogadtatása azonban elakadt, s ez Magyarországon sem növeli az EU-ba vetett bizalmat.

Ugyanakkor vitathatatlan, hogy az unió védőernyőt jelent Magyarország számára akkor is, ha még nem vagyunk az eurózóna tagja. A válság közepette is működik a közösségi szolidaritás, biztosítottak a "túlélési feltételek", és az Európai Unió nélkül Magyarországon is "jóval tragikusabb forgatókönyv szerint alakulnának az események" - jelentette ki a szakértő.