Mégsincs 200001?
Kétmillió ember nem maradhat képviselet nélkül, viszont az a kirekesztés és gyűlölet, amely egyes erők politikájává vált, azt eredményezné, hogy egész társadalmi csoportok kerülnének perifériára - mondta szombati budapesti sajtótájékoztatóján Fodor Gábor.
2009. május 2. szombat 18:48 - HírExtra
Az SZDSZ elnöke közölte, ha képesek vagyunk gyűlölet nélkül megtalálni azt, amely összeköti a nemzetet, akkor erősebbek leszünk, ha viszont ki akarunk rekeszteni embereket vallásuk, bőrszínük vagy származásuk alapján, akkor gyengébbek.
A politikus úgy fogalmazott, hogy az SZDSZ harcol azon politikai erők ellen, amelyek úgy gondolják, hogy Magyarországnak a kirekesztésre kell épülnie. Hozzátette, az SZDSZ olyan politikához kér támogatást, amely az emberi jogok tiszteletére, a toleranciára és a demokratikus értékrend, valamint az alkotmány melletti határozott kiállásra szólít fel.
Fodor Gábor kijelentette, hogy a szélsőséges, elsősorban szélsőjobboldali mozgalmak olyan jelszavakat hangoztatnak, amelyekben megjelenik a magyarországi cigányság elleni gyűlölet, a zsidóság, a kisegyházak vagy a szexuális másság diszkriminációja.
Emlékeztetett rá, hogy ma ott tartunk, hogy egy, a cigányok ellen indított gyilkosságsorozatot kell felderíteni a rendőrségnek. Mint mondta, tavaly november óta ennek során öt embert öltek meg. Hozzátette, aki szerint ez vállalható, vagy egyáltalán magyarázkodik amiatt, hogy miért öltek meg származásuk miatt embereket Magyarországon, az kiiratkozik a demokratikus és az emberi közösségből.
Fodor Gábor hangot adott annak a véleményének is, hogy a szabad demokraták számára az európai parlamenti (EP) választások belpolitikai tétje az, hogy képesek-e a kirekesztéssel szemben megfogalmazni az együttműködés politikáját.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy a Magyar Gárda militáns szervezkedés folytat, és emiatt ma sokan, a cigányság és a zsidóság körében is félelemben élnek.
Kijelentette, hogy a társadalmi válsággal szemben fel kell lépni. Úgy fogalmazott, a józan gondolkodású embereknek fel kell venni a harcot, és meg kell mutatni, hogy Magyarország befogadja a másságot, és a különböző gondolkodású, származású és nézetű emberek együtt erősebbek.
A sajtótájékoztatón részt vevő Ignácz József, a Baranya megyei Besence polgármestere, az SZDSZ EP-listájának negyedik helyezettje azt mondta, hogy a gyűlöletkeltés és a gyilkossághullám minden józan gondolkodású embert megrémiszt.
Közölte, ma áldozattá lehet válni azért, hogy valakinek a bőrszíne fekete, mert ha nem is roma, de rasszjegyei alapján annak nézhetik és megölhetik. Azt mondta, hogy ebben a kérdésben az egész társadalomnak felelőssége van, de a szélsőjobboldali pártokat különösen nagy felelősség terheli.
Ignácz József úgy fogalmazott: "nem kirekesztő magatartást várunk el, de ki kell szorítani az ilyen jellegű nézeteket".
A polgármester szerint a társadalmi válság egyaránt érinti roma és nem roma származású a leszakadó rétegeket. Félőnek nevezte, hogy a leszakadó térségekben élőket is eléri a gyűlölethullám, és "azt fogja majd mondani a szélsőjobb, hogy ezek ingyenélők (…), és őket is le fogják majd lőni".
A politikus azt mondta, az EP-választás egyik tétje, hogy radikalizálódik-e a társadalom, vagy a józan ész kerekedik felül.
Fodor Gábor arra a kérdésre, hogy a szélsőjobb megerősödése miatt miért kétmillió ember maradna képviselet nélkül, azt felelte, vannak olyan népcsoportok, valláshoz, gondolkodáshoz vagy életvitelhez tartozó emberek, akiknek, ha így folytatódik, azzal kell szembesülniük, hogy a politikában nem marad képviseletük, mert mások sem merik majd felvállalni ezt.
Az MTI megjegyzésére, amely szerint a magyarországi népcsoportoknak jelenleg sincs parlamenti képviseletük, azt mondta, a hazai politikai rendszer nem korporatív képviseleten, hanem a politikai elvek képviseletén alapul. Fodor Gábor úgy fogalmazott, hogy ő nem hisz az úgynevezett korporatív rendszerben, amikor valakik a származásuk vagy egy társadalmi csoporthoz való tartozásuk miatt delegálhatnak képviselőket, ugyanis ezek a megoldások mindig a demokratikus intézményrendszer torzulásához vezetnek. Hozzátette, hogy az SZDSZ mindig is vállalta a kisebbségek képviseletét, de szerinte ennek nem úgy kell megtörténnie, hogy a népcsoportok delegálnak képviselőket a parlamentbe.
A holokauszttagadás tervezett büntethetővé tételét politikai kérdésnek nevezte. A pártelnök szerint az ilyen típusú törvényeknek lehet szimbolikus értékük, de nehezen használhatóak a gyakorlatban. Hozzátette, ha ez a törvény sokaknak biztonságot jelent, akkor az SZDSZ megfontolhatónak tartja a támogatását. Véleménye szerint viszont a szabályozás megalkotásához nincs szükség alkotmánymódosításra.
A nemrég kirobbant privatizációs ügyre reagálva a pártelnök azt mondta, az Állami Számvevőszék jelentése alapján le kell folytatni a szükséges vizsgálatokat.
Forrás: MTI