Biztos mindenki találkozott már olyan emberrel, aki naponta váltogatta, vagy legalábbis hetente, hogy éppen milyen divatos betegségben szenved. Ráadásul erről rettegve beszél, s teljesen a tünetek vadászata tölti ki az egész életét. Gyakori, hogy a kívülállók kinevetik őket, mert azt hiszik, hogy így szeretnének a figyelemközéppontjába kerülni.

Valójában a hipochonder ember tényleg beteg, még ha nem is abban a betegségben szenved, amit kitalált magának. Általában pszichés problémák húzódnak meg mögötte, ez lehet depresszió, vagy egyéb szorongásos betegségek. Gyakori, hogy önismereti gondokkal is küzd a beteg.

Egy hipochonder élete

A mindennapjai azzal telnek, hogy saját testét vizsgálja, minden rezdülését számon tartja és különböző betegségek tüneteit keresi magán. Gyakran fordul különböző orvosokhoz panaszaival, és sok esetben saját maguk javasolják a vizsgálatokat is. Ők szenvedésnek élik ezt meg, hiszen valóban elhiszik magukról, hogy betegek. Súlyosabb esetben a beteg nem hiszi el az orvosnak, hogy egészséges, s ezért azonnal rohan egy másokhoz, hogy az ő véleményét is kikérje.

Nem mindenki számít ettől függetlenül hipochondriásnak, csak azt az ember lehet annak nevezni, aki átszervezi az életét, és minden idejét a saját teste, és képzelt betegségei töltik ki. Ha nem is tud másra gondolni, emiatt akár kapcsolatai is megromolhatnak. A beteg nem veszi magán észre, hogy hipochonder, csakis az orvos tud rajta segíteni, esetleg a környezete. Ez egy lelki szenvedés az ember számára.

Gyakori, hogy konkrét fájdalmat is éreznek. Képesek produkálni a tüneteket, s ezzel csak még inkább megijesztik saját magukat. Ilyenek lehetnek a kiütések, a zsibbadás, sok esetben daganatokat is keresnek magukon.

Honnan tudhatjuk, hogy valaki hipochonder?

Előszeretettel bújják az orvosi könyveket, ráadásul a súlyosabb esetekben már el sem mernek menni az orvoshoz, hiszen attól félnek, hogy diagnosztizálják náluk a betegséget. Ebben az a veszélyes, hogy a beteg élete továbbra is rettegésben fog telni, s közben még azt sem tudják neki megmondani az orvosok, hogy egészséges, de hipochonder.

Akár egy köhintésből is halálos betegségre következtethetnek. Ráadásul gyakran váltogatják, hogy éppen miben szenvednek. Súlyosabb esetben kihatással lesz ez a munkájukra, és kapcsolataikra is, átszervezhetik az egész életüket.

Ez azért is súlyos, mert sok esetben már akkor sem figyelnek rá a barátok, vagy az orvosok, ha tényleg betegek. Ráadásul a környezet sem viseli jó szemmel a hipochondereket. Sokan úgy hiszik, hogy csak fel akarják magukra hívni a figyelmet, hiszen egy ilyen beteg csak magáról, és problémáiról képes beszélni. Gyakran használjuk mi is a hipochonder kifejezést egyes emberekre, de azt már csak kevesen tudják, hogy ez maga a betegség, és segítségre lenne szüksége az illetőnek.

Nem minden képzelt beteg hipochonder

Ennek a betegségnek is megvannak a fokozatai, és a legtöbbjük nem is számít hipochondernek. Attól még senki sem lesz beteg, ha megnézi a Dr. House-t, s úgy érzi zsibbad a karja, vagy megfájdul a feje. Az sem számít annak, aki sokat foglalkozik saját egészségével, és aggódik egyes betegségek miatt.

Konkréten az az ember hipochonder, akinek a különböző betegségek teszik ki az egész életét. Emiatt elhanyagolja munkáját, és családját is, mivel túl sokat jár egyik orvostól a másikig. Nem képes másról beszélni, másra gondolni, és ezt az egész helyzetet szenvedésként éli meg.

Gyógyítható a betegség

Depresszió és szorongásos tünetek állnak mögötte. Gyógyszerekkel lehet kezelni a tüneteket, de pszichoterápiára is szükség van ahhoz, hogy valaki kigyógyulhasson a hipochondriából. Nem minden esetben kell gyógyszereket is alkalmazni, a terápia sokkal fontosabb. Meg kell értenie, fel kell ismernie az illetőnek, hogy a kitalált betegségek, tünetek mögött milyen lelki probléma húzódik meg. Az is gyakori, hogy az ilyen emberek önismereti gondokkal küzdenek, s ezen csak is terápiával lehet segíteni.

Egyes betegek szerint akár magától is elmúlhat a hipochondria, bár hozzá kell tenni, hogy egy-két évig elhúzódott náluk a képzelt betegségek miatti szenvedés. Többen is ajánlják a pszichológus felkeresését, mert idővel rájöttek, hogy így hamar szembesültek valódi problémáikkal. Ezeket szakember segítségével sikeresen kezeltek, így a képzelt betegségeket is maguk mögött hagyhatták, ezáltal a rettegést is.

Mivel a beteg önmagán nem veszi észre, hogy beteg, csak érezheti, hogy valami nincsen rendben, mégsem tud ellene semmit sem tenni. Ezért fontos, hogy az orvosok, ahelyett, hogy egészségesnek nyilvánítanák a beteget, és elküldenék, jobb tennék, ha közölnék vele a hipochondria lehetőségét. A környezetnek sem árt, ha jobban odafigyel az olyan barátaira, családtagjaira, akiről tudja, hogy kényszeres orvoshoz járók, mert ott is komolyabb problémák húzódhatnak meg a háttérben, amin csak szakember tud segíteni.