Segítsük az őrültet!
Egy spanyol bíró, Santiago Pedraz Kínába menne, hogy ott gyanúsítottként hallgasson ki kínai vezetőket a 2008-as tibeti vérengzéssel kapcsolatban. A Tibetre érzékenyen reagáló Kína ezt akár sértésnek is veheti, ami az EU-Kína viszony megromlását is okozhatja.
2009. május 6. szerda 19:19 - Pásztor Balázs
Bekattanva
Egy próbálkozás
2008. szeptember 4-re, az ügyel kapcsolatban beidézték a spanyol bíróságra a kínai kormány két tagját, három pártvezetőt, illetve két katonatisztet, a száműzetésben élő tibeti kormány két tagját, valamint az Amnesty International azon képviselőjét is, aki jelentést készített az eseményekről. Természetesen közel sem jelent meg mindenki.
Vannak emberek, akik hivatásukat teljes odaadással végzik, minden gátat félretolva és veszélyt felvállalva a siker érdekében. És vannak emberek, akiket annyira felbosszant a világ egyes részeinek igazságtalansága, hogy akár több ezer kilométernyi távra is útra kélnek, csak hogy ne otthon üljenek ölbe tett kézzel, hanem csináljanak is valamit az elnyomás és kegyetlenség ellen.
Őket általában őrültként kezeljük, ám ha elérnek valamit, akkor mély tisztelettel és csodálattal adózunk irántuk - valamint megnyugtatjuk lelkiismeretünket, hogy van ki elvégzi helyettünk a „piszkos” munkát. Santiago Pedraz egy ilyen ember.
Mint az Audiencia Nacional bírája, Pedraz elhatározta, hogy helyt ad annak a népirtással kapcsolatos panasznak, amelyet Madridban nyújtottak be kínai politikai és katonai vezetők ellen - köztük van a védelmi miniszter, Liang Guanglie és a Kommunista Párt tibeti képviselője, Csang Csingli.
Ezt a spanyol jog szerint 2005 óta meg is teheti, hisz a helyi igazságszolgáltatás egyetemes illetékességűnek tekinti magát emberiesség elleni büntettek, népirtások, tömeges kínzások kivizsgálásában abban az esetben, ha ezekben az ügyekben nem folyt, vagy nem folyik vizsgálat az érintett országokban. Az indoklás szerint: „az univerzális joghatóság elve előbbre való a nemzeti érdekek fenn-, illetve fenn nem állásánál".
Szinte ugyanezt a spanyol bíróság meg is játszotta már 2006-ban: akkor a 80-as és a 90-es években, Tibetben elkövetett népirtással gyanúsította Kínát és vizsgálatot is indított - de arra nemigen érkezett válasz.
Felbőszíteni az oroszlánt
Egy normális szuverén állam jót röhögne egy ilyen bejelentésen - csakhogy a Kínának nincs humorérzéke. Az első akciót szó nélkül hagyta, ám lehet hogy a mostanit „folytonos provokációnak” tekinti, és valamit lépni fog.
Elvégre Pedraz abba az országba akarja kihallgatni - hangsúlyozottan gyanúsítottként - a saját védelmi miniszterüket, ahol vérengzésbe fojtanak egy diáklázadást. Ahol az ellenzéki bloggereket évtizedes börtönnel sújtanak, ahol rabság vár a földrengésben meghalt hozzátartozójukat gyászoló, gyenge építésű házak lakóira panaszemelés esetén, ahol évi 230 ezer doboz cigaretta elszívására kötelezték volna a közszférában dolgozókat. Ahol jogi felelősségre vonás magasabb körökben, enyhén szólva sem épp elterjedt.
Még Tibet nagy védelmezőjének tekintett Hillary Clinton, Obama külügyminisztere se nagyon feszegette
a témát ottjártakor, Kína pedig az EU tárgyalásokat is lemondta csak azért, mert a Dalai Láma Franciaországba látogatott. Így, ha ezt a hatalmas kommunista rezsim figyelembe veszi, akkor az akár több évre is visszavetheti az EU-Kína kapcsolatokat, ami a gazdasági válság tombolása közepette nem biztos, hogy túl pozitív hatással lenne a kontinensre.
Tibet, az elme otthona
Az egésznek egyébként igen komoly háttere van - amely
több évszádra nyúlik vissza történelem színpadán. A lényeg, hogy Kína nem tart be egy Tibettel kötött kétoldalú egyezményt, és több mint 50 éve megszállás alatt tartja a tartományt - amely területileg tényleg Kína része, csak elviekben autonóm jogokkal bír.
2008 márciusában hatalmas
tüntetés tört ki, amit kínai kormány igen durván levert. A kínai kormány szerint csak egyetlen tibetit öltek meg a kínai biztonsági erők, ellenben a zendülők 21 ember halálát okozták, de pekingi lakosok és az Amnesty International megfigyelője szerint a kínai fellépés eredménye legalább 203 halott, több mint 1000 súlyos sebesült és 5972 letartóztatott, illetve eltűnt személy volt.
A Pekinggel nyíltan szimpatizáló nyugat azonban politikailag nem tett sokat a tartomány emberibb helyzetéért, még az Olimpia idején sem. Ez a lépés most elindíthat akár egy politikai nyomást is - bár ennek valószínűsége igen csekély. Az viszont biztos, hogy Pedraz bíró a földgolyó számos országából fog levelet kapni, a világ jó részének támogatását biztosítva a bekkantant ítésznek. Nem árt, ha valamit mi is teszünk, csak hogy lelkiismeretünket megnyugtassuk.